Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 7. szám - Dr. Horváth Károly: A munkáltató iskoláztatás kialakulása és fontossága
242 Dr. Horváth Károly : A munkáltató iskoláztatás fontossága. megfigyelő képességnek. Már pedig mit csinál az orvos jó megfigyelő képesség nélkül? De mit csinál a mérnök, építőmester, kertész, gazda, a tanító, tanár, a pap, vagy más akármilyen hivatású egyén is, ha nincs pontos megfigyelő tehetsége? ! Nem üres szólam és felkapott jelszó tehát az, hogy a természettudományok tanítása, alsó fokon elsősorban a természetrajz oktatásának biológiai, etológiái alapon vett módszere alapvető fontosságú az általános nemzetnevelés terén. E miatt nevelő értékét, mely a pontos megfigyelő képesség tökéletesítésében áll, eléggé hangsúlyozni nem lehet. Tankönyveink is sokszor — sajnos —- nem a tanulók igényei és szükségletei, hanem a bírálók többé vagy kevésbbé sikerült megjegyzései és kívánságai szerint készültek, a legtöbbször főiskolai vagy egyetemi jegyzetek, előadások rövidített vázai. A természet- tudományi ismereteket lehetőleg szavakkal igyekeznek megmagyarázni, ezáltal megszűnik a tanításban a természettel való kapcsolat. A könyv igen gyakran tisztán szabályokat és magyarázatokat foglal magában, melyeket a tanulónak egyszerűen emlékezetébe kell préselnie. Nagy hibájuk még a tankönyveknek, hogy alkalmazkodva a Tanterv és Utasítások külső kereteihez (de nem az Utasítások leikéhez és lényegéhez) duzzadnak a sok ismerettől, adathalmaztól. Sok bennük a mellékes, még több a sablonos kérdés és felelet. Az igaz, hogy mindez gyorsítja a tanár, a tanító, de a diák munkáját is. Azonban már a legegyszerűbb gondolatmenetnél megakad a tanuló, mihelyt a könyvtől eltérünk. Sőt, csak akkor mer beszélni a tanuló, ha a könyv adataira támaszkodik, a saját megfigyeléseiben nem bízik. Azért mondta az egyik kiváló pedagógus : azért kell a mi fiainknak olyan sokat tanulniok, hogy ne kelljen gondolkozniok. Erősen intellektuális jellemvonás, az ismeretek túlbecsülése a tudás és gyakorlat rovására, ismeretek szerzése a produktív alkotások helyett — ez jellemzi a mi iskoláinkat nagyrészt még ma is, és ez különbözteti meg őket a nyugati népek iskoláitól. A gyakorlati, munkáltató irányú tanítás külföldön sem honosodott meg egyszerre. Mi is bevallhatjuk, hogy összes tantárgyainkat, a természettudományokat is, rövid idővel ezelőtt még teljesen a nyelvek módszere szerint tanították. A legtöbb helyen — bizonyos mértékben — még ma is megvan ez. Hiszen a gyakorlati irányú tanítást igen kevés iskolánk vezette és vezethette be a maga teljes egészében. Az ok nagyon egyszerű és világos : nagy az osztálylétszám, de hiányzik a kellő felszerelés is. Minden tanulót kész vizsgálati, kísérleti anyaggal ellátni mindenütt — a mai gazdasági viszonyok mellett — nem lehetséges. Tehát akárhányszor nem a tanító, tanár nemakarásán múlik a munkáltató oktatás bevezetése. Mert azt mindenki elismeri, hogyha a lehető legjobban tanítjuk is a természettudományi tárgyakat, a kísérleteket, szemléltető eszközöket mi magunk be is mutatjuk, mellette tanítványaink a lehető legnagyobb szellemi munkát hajtsák is végre, mégsem tagadhatjuk le magunk előtt, hogy a tanulók azért mégis csak passzív hallgatásra és látásra vannak ítélve. Megterheljük
