Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 6. szám - Arató Amália: Modern gondolatok a nevelőoktatásban
250 Arató Amália: Modern gondolatok a nevelőoktatásban. retek nélkül nem lehet jó az iskola-rendszer, s hivatott nevelő a tanár. Ezeknek a lélektani megállapításoknak megfelelően alakult ki a sokféle nevelési és oktatási eljárás Európában és Amerikában egyaránt. Bizonyára minden pedagógus hallott Montessori, Decroly, Kerchen- steiner, Dewey, Miss Parkhurst, Winnetka, Washburne és még sok más pedagógus egyéni elgondolásairól, a jénai, a hamburgi iskolák sajátos tanítás-tervéről. Mindegyik keresi azokat az értékes lehetőségeket, melyeket a fejlődő gyermek hasznára fordíthat. Arra a természetes kérdésre, hogy melyik a legjobb ezek közül a módszerek közül, talán ezt felelhetném : egyik sem — és mindegyik. Túlzásaiban egyiket sem volna kívánatos követni, viszont mindegyikből meríthetünk értékes eljárásokat nevelő és tanító munkánkhoz. A módszereknek és egyéni iskoláknak ez a sokasága mindenesetre mutatja azt a keresést, tévelygést, amelyben a nevelő meg akarja találni azt a legtökéletesebb formát, nevezzük most már „derűs iskolának“, „munkaiskolának“ vagy „új iskolának“, melyben az ifjúság a legkevesebb feleslegesen elpocsékolt energiával a legtöbb eredménnyel a legszerencsésebben fejlődhetik. Az individuálpsychológia óriási értéke a nevelés szempontjából az, hogy lélektani magyarázatát igyekszik adni minden gyermeki hibának, idegességnek, rossz szokásnak, eltévelyedésnek. A psychológia lesz tehát a nevelés alapja. A gyermek öntevékenysége nevelő eljárásunk középpontja, fő tényezője. Természetes, hogy ennek a felfogásnak megfelelően az iskolának, a nevelésnek és a tanításnak is változnia, fejlődnie kellett. Nem szándékom itt az új nevelés modern, esetleg hipermodern iskoláiról beszámolni. Európai és amerikai tanulmányutam keretében főképen a tradíciókon alapuló nyilvános iskolákat látogattam meg, amelyekben ma már szintén igen sok valósult meg az új neveléssel kapcsolatos eszmékből. A modern pedagógiai elgondolás igyekszik megtörni az iskola merev kereteit, s minél több mozgást, elevenséget, életet vinni a gyermek második otthonába. A haladó irányzat iskolájában nem osztály van, hanem munkaterem ; nincs óra, hanem közös foglalkozás, nincs lecke, de van munka. Minden tanulási tárgynak megfelelő munkaterem van. A tanár ügyessége, leleményessége és ízlése szerint szakkönyvtár, folyóiratok, szemléltető eszközök, vetítőgépek, grammofon képezik az illető munkaterem felszerelését. A falakat képek, a szobát szobrok díszítik. Az ilyen berendezésű iskolában a tanuló minden tárgynak megfelelő speciális környezetben végzi munkáját, s e mellett stílusérzéke, művészi és esztétikai ízlése is fejlődik. Lépjünk be Észtországban egy tartui leányközépiskola vallástani termébe. A falakon köröskörül vonuló bibliai képek, harmonium, az asztalon levő Szentirás a tanulót már a belépéskor a megfelelő hangulatba hozza, s bizonyára erősebben fegyelmezi, mintha valamelyik
