Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 6. szám - Losonczi Zoltán: Gombocz Zoltán
244 Losonczi Zoltán : Gombocz Zoltán. tud Közlemények 1918—1927). A népnyelv iránt való érdeklődéséről a Magyar Nyelvben megjelent „Pótlékok a magyar tájszótárhoz“ tanúskodnak. Sürgette egy részletes magyar nyelvtan megírását is s e célból elvi alapon állapította meg a leíró és történeti nyelvtan határait (Leíró nyelvtan, történeti nyelvtan. Magyar nyelv 1927). Ugyancsak elvi alapon tette vizsgálat tárgyává a nyelvhelyesség kérdését is, s ezzel kapcsolatban eddig figyelembe alig vett nehézségekre mutatott rá (Nyelvhelyesség és nyelvtudomány. Magyar Nyelv, 1931). Általában Gombocz minden munkáját a tárgy legalaposabb ismerete s rendkívül éles megfigyelő és ítélőképesség jellemzi. De éppen ezért oly világosak és könnyen áttekinthetők is e tanulmányok. Nagy érdeme az is, hogy különféle új nyelvtudományi fogalmak számára igen megfelelő magyar műszavakat alkotott. Ezek közül több ma már állandó szereplője iskolai nyelvtanunknak, illetőleg stilisztikánknak is. Mindehhez hozzájárul még stílusának nagy szabatossága, változatossága, finomsága. Látszik, hogy végigjárta a francia stílus iskoláját is, amit egyébként néhány régebben megjelent roma- nisztikai tanulmánya is bizonyít. Hasonló erények jellemzik tanári munkásságát is. Mint a báró Eötvös-kollégium tanára s egyetemi magántanár, majd mint kolozsvári, illetőleg később budapesti egyetemi tanár s a b. Eötvös-kollégium igazgatója egyaránt igen mély hatást ért el. Hogy mily gonddal végezte egyetemi tanári munkáját is, arra bizonyságul szolgálnak a magyar nyelvtörténeti előadásairól készült kőnyomatos jegyzetek. Ezeknek könyv alakjában való kiadása nyelvtudományi irodalmunkban régóta érzett hiányt pótolna. Vonzó hatással volt mindazokra, akik megismerték, rendkívül szeretetreméltó egyénisége is, melyet nem változtatott meg a tudományos és közéleti kitüntetések egész sora sem. A Magyar Tud. Akadémiában az osztályelnökségig emelkedett, a Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnökévé, a b. Eötvös-kollégium volt tagjainak szövetsége pedig elnökévé választotta meg. Tagja volt több külföldi tudományos társaságnak is, a budapesti egyetem bölcsészeti kara pedig a főrendiházban való képviseletével is megbízta. Evang. egyházunkban, melynek mindenkor áldozatkész híve volt, mint egyháztanácsos s a Luther-Otthon felügyelőbizottságának tagja, iskoláinkban mint érettségi kormányképviselő fejtett ki áldásos tevékenységet. Gombocz Zoltánnak, az embernek emlékét hálás kegyelettel fogják megőrizni munkatársai, tanítványai, tisztelői. Gombocz Zoltánnak, a tudósnak emlékét azonban munkái még a legtávolabb jövőben is hirdetni fogják. Egyik legtágabb látókörű, legélesebb gondolkozású s legeredetibb nyelvtudósunk volt. Róla joggal mondható az, amit ő saját maga írt minden idők egyik legnagyobb nyelvészéről, a dán Thomsen Vilmosról (Magyar Nyelv 1912, 5) : „Csak keveseknek adatott meg az a kivételes tehetség, hogy óriási területeket munkáljanak meg, s mégis mindenütt egyformán mélyen szántsanak.“ Budapest. Losonczi Zoltán.
