Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Dr. Harsányi István: A latin szöveg kérdéséhez
212 Dr. Harsányi István: A latin szöveg kérdéséhez. Ábel, a Heródes stb. történetéből s hamar belenyugosznak, annyival is inkább, mert sokszor csak bizonyos famarói, nem pedig beigazolt történeti eseményről van szó. Különben is elkerülhetetlen, hogy ne hivatkozzék az ember félreérthetetlenül arra, hogy itt nem történeti, hanem mondái dolgokról tanulunk. Ezt a gyerekek maguk is rövidesen észreveszik. Csak egyetlen példát említek meg. Mikor az egyik első gimnázista egy órán azt kérdezte tőlem, hogy a gyerekek, t. i. a Romulusék hasa nem fájdult-e meg a farkastejtől — mosolyogva intette le egy pöttömnyi kritikus : te, hiszen az csak mese, hogy Romulusékat farkas szoptatta ! A sabin nők elrablása, sőt Numa Pompilius uralomrajutása és intézményei (bár e rész nem elég eleven) szintén minden nehézség nélkül élvezetessé tehető olvasmányok. A Horatiusok és Curiatiusok küzdelme hálásan dramatizálható rész. Igen nagy volt a gyermekek öröme, mikor saját maguk készítette fegyverekkel előadtuk a „darabot“ az iskolakertben, s óráról- órára alig várták, hogy tovább haladjunk, s hajlandók voltak a szokottnál több szót is megtanulni, csakhogy minél előbb megtudják a harcosok sorsát. Őszintén szólva : a második osztály anyagában is igen kevés olyan rész akadt, ami iránt nehéz lett volna felkölteni a gyermekek érdeklődését. A Servius Tullius csodás trónrajutása, hadseregszervezése, halála s Tarquinius viselt dolgai mind kedvelt olvasmányoknak bizonyultak, s alig emlékszem, hogy küzdenem kellett volna a tanulók ásítozásaival, figyelmetlenségével, pedig 49 tanulót kell foglalkoztatnom latin órákon. A Rab István által legkeserűbben kárhoztatott Lucomo-eset sem olyan tragikus. „Az, hogy a sas Lucumo fejéről lekapja a kalapul, s aztán megint visszateszi, ez kérem nem érdekli a gyereket. Még a tanárt sem. Mert nem jön ki belőle semmi.“ Hát igenis kijön, mert nem véletlen az, hogy az eset láttára Tanaquil kisüti, hogy a madár megjelenése és cselekedete Jupiter üzenete, csodajele ! Itt vagyunk a csodajeleknél, a jósjeleknél, a mikkel már eddig is találkoztunk, s amikkel ezután annyiszor fogunk még találkozni latin tanulmányaink során, s amik nélkül soha de soha nem ismerhetnők meg egészen a latin nép mithoszteremtő, babonára hajló szellemét. Pedig mégiscsak ez a legfontosabb, a szellem, a génius megközelítése. Amellett még érdekli is a gyermeket. A harmadik és negyedik osztály anyagában is bőven akad olyan rész, amit nemcsak hogy érdeklődéssel tanul a diák, hanem egész életére magával visz. A Horatius Codes, a Mucius Scaevola romantikus története, Cloelia viselkedése, Falerii elfoglalása, Camillus jelleme stb. olyan kiváló szemelvények, hogy ezeknél megfelelőbbet keresve sem lehetne találni. A szemelvényes anyag bőséges ; teljes egészében nem is lehet megtanítani, s a tanár bizonyára mindig talál benne olyat, amit nagy érdeklődéssel fog tanulni az ifjúság. Itt is csak egyetlen példát. Mikor Falerii meghódítását tanultuk az osztályban többen akadtak, akik az olvasmányt ügyesen drama-
