Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Arató István: A szakterem-rendszer bevzetése a kőszegi leányliceumban
Arató István : A szakterem-rendszer bevezetése a kőszegi leány líceumba. 209 Miként kapcsolódjék egymással a közvetlen érzéki és a magasabb fokú intellektuális szemléltetés, s miként érvényesüljenek különböző fokozatokon ugyanabban a tárgyban, ez a mai középiskolai pedagógiának egyik legfontosabb és mielőbbi megoldásra váró problémája. Azok az ellentétek, amelyek különböző irányú, részben teljesen ellentétes módszerek érvényesülésének harcában ma felmerülnek, legnagyobbrészt ezzel a kérdéssel kapcsolatosak. Gondoljunk csak a modern nyelvek terén a direkt és a grammatikai tanítási irányzat közötti elíentétre, amelyet ma már helyesebben inkább pszihológiai és logikai tanítási módszernek szoktak nevezni. Ugyanez a probléma húzódik meg a mögött a kérdés mögött is, milyen viszonyban legyenek a természettudományi tárgyak tanításában, különösen a fizikánál a tanulói gyakorlatok a múltban kialakult rendes tanítás menetével. E kérdés jelentőségének meg nem látása vezet a szélső irányokhoz, amelyek egyoldalúan túlbecsülik az érzéki, illetve az intellektuális szemléltetés jelentőségét, vagy ott is teret kívánnak számukra biztosítani, ahol ép az ellenkező jellegű szemléltetésnek kellene érvényesülni. A munkaiskola kiépítésénél az elemi iskola színvonalán ez a kérdés még teljesen jelentéktelen, és a polgári iskolai fokon sincs még döntő jelentősége. Az egész problémának a középpontjába kerül azonban akkor, amikor a munkaiskola elve a maga érvényesülését keresi a középiskolában is. Ez a természetes oka annak, hogy a munkaiskola elve legelőször az elemi iskola körében alakult ki, és a továbbfejlődés során sokkal hamarább talált teret a polgári iskolában, mint a középiskolában. Azok, akik e téren a középiskolát maradisággal vádolják, egyáltalában nem látják meg ennek a problémának a lényegét és döntő jelentőségét. A szakteremrendszer, ha annak kereteit a modern pedagógia szellemével töltjük ki, jelentős mértékben hozzájárulhat a mai középiskola egy harmadik fontos kérdésének megoldásához, a modern nyelvek gyakorlati eredményeinek fokozásához. A modern nyelvek szaktermeit fel kell szerelni, nemcsak mint eddig szokásos, egy-egv szemléltető képpel az évszakokról és a nagyvárosról, hanem azokkal a mindennapi tárgyakkal is, amelyek a kezdő fok olvasmányaiban előfordulnak. Eddig meg szoktunk elégedni a kezdő fokú modern nyelvi tanítás terén azzal, ha a La classe című olvasmány tárgyalása során a tanteremben mutogatják az egyes bútorokat, a tanulókkal elvégeztetik az előforduló cselekvéseket. Ha az említett módon van berendezve a modern nyelv szakterme, ugyanily módon közvetlen szemléltetés és cselekvő munka kereteiben taníthatók más olvasmányok is. Például a Kenyeres—Bosányi-féle francia könyv első kötetének XXXIII. és XXXIV. olvasmánya, melyben arról van szó, miként teríti meg Yvonne az asztalt, s miként ebédel a család. Csak oda kell állítani a padok elé egy asztalt és előkészíteni a terítéshez szükséges tárgyakat. Ki kell osztani a tanulóknak az anya, az apa és gyermekek szerepeit és akkor szinte eljátszhatják a tanulók az A 2
