Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Arató István: A szakterem-rendszer bevzetése a kőszegi leányliceumban
208 Arató István : A szakterem-rendszer bevezetése a kőszegi leány líceumba. lati, intellektuális szemléletet is. Ilyen jellegű szemlélet pl. a tanulóknak egyéni vagy közös olvasmányai a hozzáfűződő tárgyalásokkal. Itt az ismeretszerzésnek alapját tevő szemlélet, vagy egyéni élmény az irodalmi és történelmi olvasmány. Míg az elemi iskola csaknem egészen, a polgári iskola pedig nagyrészben építhet a közvetlen szemléletre és a tanuló gyakorlati jellegű egyéni munkájára, addig a középiskola felsőbb fokozatán ez az intellektuális szemlélet és az. ezzel összefűződő szellemi cselekvő munka, nemcsak nem nélkülözhető, de egyre fokozottabb jelentőségű lesz. Ennek megkönnyítését hivatott biztosítani az irodalmi és történelmi tárgyak szaktermeiben a megfelelő kézikönyvtár. Az irodalmi és történelmi tárgyak szaktermeiben berendezett kézikönyvtárak azonban korántsem elégítik ki azokat az igényeket,, amelyeket e téren a mai kor vagy mondhatjuk így is, a munkaiskola elvének érvényesülése megkíván. Hogy a középiskola felsőbb osztályos tanulóinak alkalmuk legyen olyan olvasottságra szert tenni, amire irodalmi és történelmi műveltség építhető fel, amit az új érettségi utasítások is megkívánnak, feltétlenül szükség van egy megfelelően szervezett és berendezett oly könyvtár- és olvasóteremre is, amely mintegy munkahelye a tanulók cselekvő munkásságának, egyéni élmények gyűjtésének, magasabb szellemi értelemben. Erre a célra nagyon jól felhasználható a szakteremrendszer bevezetésekor a fentiekben említett egyik felszabaduló terem. Ennek leghelyesebb fel- használása tehát az, ha benne egy oly könyvtár- és olvasótermet rendezünk be, amely a tanulóknak, legalább is a felsőbb osztályosoknak naponkint nyitva áll. Egy ilyen olvasóterem beállítása nagyban fokozza a tanulók olvasottságát, és ezzel kapcsolatban az öntevékenységnek fejlesztését a szellemtudományi tárgyak körében. Ha folyóiratok is rendelkezésre állanak, az iskola munkáját közelebb hozza az élet megismeréséhez. Mindenesetre a nagyobb tanulókat fokozottabb mértékben neveli a főiskolai tanulmányokra. Egy ilyen szellemben vezetett könyvtár- és olvasóterem a középiskola felsőbb fokán ugyanazzal a jelentőséggel bír, mint a közvetlen érzéki szemléltetésre több lehetőséget adó természettudományi tárgyak kísérleti és gyakorló termei s alsóbb fokon esetleg szlöjd- szerű kézimunkára alkalmas helyiségek. Csak egy ilyen könyvtár- és olvasóteremnek a berendezése teszi lehetővé a munkaiskola szellemének érvényesülését a középiskolai tanulmányok egész területén. Természetesen, ha itt mindig a felsőbb osztályok irodalmi és történelmi tárgyait emeltük ki, ez korántsem azt jelenti, mintha ez a könyvtár- és olvasóterem nem lenne nagy jelentőségű az alsó fokon, illetve más tárgyak tanítása körében is. Amíg a közvetlen érzéki szemléltetésnek az eszközeit és a módszereit már egy óriási irodalom kidolgozta, addig a tanuló egyéni olvasmányaira építő intellektuális szemléltetés kérdéseire csak a legújabb időben terelődik fokozottabb mértékben a pedagógusok figyelme.