Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 1. szám - Dr. Sarkadi Nagy János: A latin irodalom tanítása
14 l)r. Sárkadi Nagy .János: A latin irodalom tanítása. középiskolai kialakításának munkáját legalább egy bizonyos minimumig meghatározná. . ❖ E sorok olvasója bizonyára észrevette, hogy a fenti elmefuttatás az itt vázolt kérdések minden pontján a középiskolai nevelés-tanítás alsóbb fokai felé próbálta a figyelmet terelni. Valóban, ez is volt elhallgatott szándékunk. Ha ma irodalmi nevelésünk hiányairól esik szó, mindig hajlamosak vagyunk, hogy legfelül kezdjünk el tapogatni és a két legfelső osztály anyagának így vagy úgy beosztásával, óraszámemelési igények hangoztatásával, érettségi vizsgálati rendszabályokkal, megtanulandó vagy elolvasandó művek „kánonijaival igyekszünk a bajokon segíteni. Az igazi teendők —- olvasmányanyag kiválasztása, fokozatos elrendezése, a megtárgyalás módja, az elméleti képzés haladó felépítése, a szó és írás gyakorlatának szerves végigvitele — az alsóbb fokokon várnak reánk. Az alapzatban itt oly repedések vannak, hogy rájuk csak felemás és ingatag építmény, a félműveltség emelhető. Az új alapozás most megtörténhetik, ha új tanterv és régi tanári munkakedv úgy akarja. Budapest. Kerecsényi Dezső. A latin irodalom tanítása. Tanáregyesületünk budapesti közgyűlésén elnökünk a megvalósítás előtt álló középiskolai reformról szólva a következőket mondta : „A magyar tanárság pedig siessen segítségére az államkormánynak megfelelő eszmékkel, gondolatokkal, tervekkel... Ne utólagosan bírálgassunk, kifogásoljunk, gáncsoskodjunk, hanem előzetesen ipaiv kodjunk javaslatokat tenni.“ stb. Ez a minden kartársamnak szóló felhívás késztet, hogy szóvá tegyem a latin irodalmi oktatásra vonatkozó nézetemet az esetleges hozzászólások kedvéért is. Az 1927-ben kiadott Utasítások a latin irodalmi oktatást tárgyi érdekkel és irodalmi szemponttal okolják meg. Az előbbinek célja : ,,A latin irodalmi művek olvasásából magát a római népet akarjuk megismerni, hogy miként gondolkoztak a rómaiak a saját nemzeti múltjukról, a jelen feladatairól, hogy minő erkölcsi eszmék vezették cselekedeteikben.“ (54. oldal.) Az utóbbi szempontból azért szükséges a latin irodalom olvastatása, mert nagyobb hatással volt irodalmunkra, mint a görög. (Közismert tény.) E két célnak megfelelően jelölik meg az Utasítások azokat az írókat, akiket vagy a római gondolat legpregnánsabb kifejezőinek, vagy pedig irodalmunkra legjobban bélyegnyomóknak gondolnak. A helyesen megadott célkitűzésen azonban rést üt a tanterv azzal, hogy a VIII. osztályban az egyházatyáktól is vesz fel szemelvényeket. Az irodalmi elvet elvetve, ezt nyelvi okokkal magyarázza. Vallás-erkölcsi szempontból lehetne beszélni ennek helyes voltáról, de azért ezek tárgyuknál fogva nem tartoznak
