Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Arató István: A szakterem-rendszer bevzetése a kőszegi leányliceumban
Arató István: A szakterem-rendszer bevezetése a kőszegi leámjliceumba. 205 termekben tanítjuk a természetrajzot, a természettant, vegytant, a tornát, a rajzot, a kézimunkát és az éneket. A szemléltető tanítás lehetőségét szélesíti ki, ha ezt az elvet valamennyi tárgyra érvényesítve, külön termet rendezünk be mindenegyes tárgy, vagy legfeljebb két rokon tárgy tanítására. Az iskola ilyen berendezése mellett a tanár számára mindig készen áll mind a nyolc osztály szemléleti anyaga, amibe természetesen a történelmi, irodalmi tárgyaknál a megfelelő műveket tartalmazó kézikönyvtár is beleértendő. Most is sokat szemléltet már a középiskola, de még távolról sem merít ki e téren minden lehetőséget. Például csak ritka kivétel, ha az ismétlés, vagy régebb tanultakra való visszaemlékezés is szemléltetés keretében történik. Bizonyosan jelentékeny oka ennek a szemléltető anyag ide-oda hordozása, a szükséghez képest több példányban való beszerzés anyagi nehézsége. Ezzel szemben, ha a tanítás nem osztályokszerinti termekben, hanem minden egyes tárgy tanítására megfelelően felszerelt termekben történik, akkor mindig kéznél van a tanár és tanuló számára az illető tárgy tanításához szükséges egész szemléltető anyag. Nemcsak ismétléskor vehető könnyen újra elő, hanem továbbhaladás idején akkor is, ha a régebben tanultakra történik hivatkozás. Nagy előnyt jelent az ilyen berendezkedés más szempontból is. Mindegyik tanítási terem az illető tárgy tanításának megfelelő külső egyéni szint ölt. Ez jelentékeny hatást gyakorol a tanulók érdeklődésének a felkeltésére. A tanítási terem külső képe felkelti a tanulóban a tárggyal való foglalkozásnak megfelelő különleges hangulatot. Pl. a vallás tanítására berendezett terembe lépő tanuló ott láthatja a vallásos tárgyú képeket, a bibliai mondások ízléses feliratait, egyes kiváló történeti alakoknak arcképét. Egy ilyen módon berendezett teremben egészen más hangulatban folyik a vallástanítás, mint pl. abban az osztályteremben, ahol a természetrajzi tanítás érdekeinek megfelelő képekkel van a terem egész fala „díszítve“. Hasonló viszonyok állanak fent irodalmi és történeti, különösen művészet- történeti tanításra berendezett termekben. A természettudományról nem is szólva, hisz azoknak jellege már is kialakult, és itt inkább csak továbbfejlesztésről lehet szó. Nem elméleti okoskodás, hanem a külföldön már megvalósult életviszonyokból leszűrt tapasztalat, hogy a szakteremrendszernek bevezetésével az osztálytermeknek a múltban kialakult szinte kaszárnyaszerűen egyforma jellege eltűnik, a termek egyéni színt öltenek és sokkal otthonosabbakká válnak. Ezenkívül még anyagi előnye is van ennek az új berendezkedésnek. Nincs szükség egyes tanítási szereknek több példányban való beszerzésére. A meglévő tanszerek kímélésére pedig sokkal fokozottabb lehetőség van, mert nem kell őket folyton egyik teremből a másikba hordozni. A szakteremrendszer mellett nem kell nyolc példányban táblavonalzó és körző, hat példányban kockázott vonalozású tábla a mennyiségtan tanítására. Nem kell nyolc osztályban térképtartó
