Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 5. szám - Makkai Sándor: Új szellem az iskolában
202 Makkai Sándor; Új szellem az iskolában. iskola új és örök szellemének lényege. Ennélfogva az iskola új szellemének egyetlen feltétele az, hogy a nevelőtényezőknek úgy kell szeretniük az ifjúságot, hogy az ő érdekükért, jövőjükért maga a nevelő-társadalom tudja meggyűlölni a bűnt, és az ifjúság érdekéért tudjon fiatallá változni, megifjodni ő maga is a felelősségnek, az áldozatkészségnek szellemében. A magyar jövendő nagy mértékben a magyar iskolán fordul meg. Ha a magyar iskola egy nemzet életének műhelyévé tud lenni,, akkor a magyar jövendő nagy mértékben eldőlt, mégpedig Isten kegyelméből jó oldalra. Természetesen az iskola különböző típusai, egymásba kapcsolódott tagozatai, azután az a tanítási anyag,, módszer, amiken át a nevelés munkáját végzi, sok tényezőnek és végeredményben az egész nemzeti közösségnek alkotása. Kialakulása el sem számolható szempont, hagyomány, érdek, kényszer ütközőjén át történik. Megvalósult formája sohasem végleges és tökéletes. A nemzeti szellem öntudatossága, egységes célkitűzése, a nemzeti társadalom hivatásérzete, aktivitása tükröződik az iskolai rendszerben. De míg egyfelől a történelem nagy iskolája érleli az; iskolát alkotó nemzet irányító rétegeiben a nevelői szellemet, hogy jó iskolarendszert teremtsen meg, és az igaz nevelői szellemet reprezentálja, másrészt a nevelői hivatás szolgálatába állott személyiségeknek kell az iskolában úgy, ahogy az adva van, elszánt odaadással előkészíteniük az ifjúság lelkét a történelem nagy leckéjének megértésére. Az iskola új szelleme, amint fokról-fokra megvalósul, a nevelők és növendékek között egy életközösséget fog teremteni, amelyben többé nem parancsolok és szolgák, hanem idősebb és fiatalabb testvérek fognak együtt munkálkodni a magyar jövendőért. Ennek a nevelési közösségnek légkörében az új magyar ember típusának kell kialakulnia. Ez az új magyar ember úgy áll előttem, mint a múltra öntudatosan tekintő lélek, aki nemzete bűneinek elszánt levezeklését akarja, de a magyar géniusz örök és áldott értékeit Isten iránti hálaadással magába öleli és elsajátítja. Ez az új magyar ember úgy áll előttem, mint a világot a nemes intelligencia fényében vizsgáló és ismerő ember, aki a valóság és a tények összefüggésében azt a munkamezőt tiszteli, melyen az emberhez méltó élet kibontakozik és megvalósul. Ügy áll előttem, mint erkölcsi jellem, aki élete értelmét és dicsőségét a lelki szabadságban, az igazság szolgálatában és a szeretet gyakorlásában látja ; és végre, mint Istennek alázatos gyermeke, aki önmagát egész nemzetével és az egész világgal együtt szent elégedetlenséggel hit által egyedül a kegyelemre bízza, tudván, hogy semmiféle iskola nem adhat erőt az igazságra való eljutáshoz, hanem csak egyedül az, aki Űt, Élet és Igazság. Makkai Sándor