Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 187 dolatok, észrevételek, tervek merülhettek fel. A költségvetési tárgyalásokat, az indítványokat, miniszteri, miniszterelnöki beköszöntőket, interpellációkat is bevonta vizsgálódása körébe. Az azóta elhunyt szerző jó munkát végzett. Tanulmányát nem minden elfogódottság nélkül olvassuk. Hiszen 1920-ban vagyunk. Kifosztott, magára hagyott nemzetünk szerbe-számba veszi erőit. Kutatja, mi bizonyult a szörnyű kataklizmában tűzállónak, mi volna az a fundamentum, amelyre építeni lehetne. Észreveszi a falut, a falu népét, amely a megpróbáltatások után is erőtől duzzad, pedig ki törődött vele ezelőtt érdeme szerint? Nos, a falu népét kell erősíteni, nemzetté tenni, testi-lelki erőit megszervezni. A falu népe még elhanyagoltságában is kiállta az idők viharait, mire lesz képes, ha édes gyermek lesz. íme, a kultúrpolitika „népi“ iránya, mielőtt a hitlerizmus „Völkisch“, a németséget átformáló elve megszületett volna. A régi oktatási intézményeket, így az elemi iskolát is reformálni kell és új intézményeket kell létesíteni, amelyek a falu energiáját megőrzik, sőt kifejlését elősegítik (iskolánkívüli népnevelés, napközi és tanoncotthonok, népinternátusok). Az új nevelés legyen gyakorlati. A magyarság ugyanis a háború felfordított közgazdasági életében nem bizonyult eléggé életrevalónak. Mennyi exisztencia vérzett el a gazdasági tótágasban, amely a háború után sem akar jószándékra régi helyzetébe visszalendülni. Életrevalóságra kell nevelni a magyar ifjúságot : tanítson az iskola reálisabban. Előtérbe nyomul a nevelésügyi reformok tárgyalásánál a szakszerűség, az életrenevelés problémája. „Hozzá kell szoktatnunk a gazdasági élettel való törődéshez, és bele kell oltanunk a keresztyén erkölcsi alapelveket.“ Kultúránk legdrágább értékünk. Ez nemzeti fennmaradásunknak, sőt reménységeinknek az integer Magyar- ország iránt bizonyos záloga. Megható, mint fogódzik már ez országgyűlésen a magyar reménység a kultúrföleny gondolatába. Az országgyűlés egységes köznevelési törvényt kíván, egy átfogó kultúrpolitika határozott lépését : „Céltudatos kultúrpolitikával igyekezzünk a nemzetből kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek — sajnos — ennek a nemzetnek tulajdonságai“, mondja egyik vezető-politikusunk. E kultúrpolitikai törekvések eredménye a köz- gazdasági kar felállítása, a numerus klauzus, a menekült kolozsvári és pozsonyi egyetemek elhelyezése, az iskoláztatási kötelességteljesítésről szóló 1921. XXX. te., a testnevelésről 1921. Lili. te. Márer Erzsébet tanulmánya lelkiismeretes beszámoló az első nemzet- gyűlés kultúrpolitikai tevékenységéről ; kár azonban, hogy egyetlen erénye a hűség; a kritika, az értékelés szempontjai és ténye hiányzik e dolgozatból. A neve.lés körülményei egy alföldi községben. Miljőtanulmány e dolgozat. Keresztmetszetét adja egy alföldi község gazdasági és kulturális állapotának. Bizony e kép kevésbbé megnyugtató. Különösen fájó a falu elmaradottsága mellett a társadalmi ellentét a falu népe és intelligenciája között, fájó ez utóbbi bűnös közönye a nép testi-lelki nyomorúsága iránt. Indítója e tanulmánynak az a felfogás, hogy a nevelő munkája akkor lehet általában tervszerű és eredményes, ha ismeri munkája körülményeit, az iskolán kívül nevelő tényezőket, a viszonyokat, amelyek között nevelő és növendék él. Egy középiskolai osztály alakulása nyolc év alatt. A dolgozat írója a saját osztálya történetét adja, amelynek ő mint diák nyolc éven át volt tagja. A tanulók magaviseletéből, tanulmányi előmeneteléből, általában az osztály életéből bemutatja az osztály szellemét, amelynek egészen speciális jegyei nem minden iskolára és csak kevés osztályra általánosíthatók. Egy megszállott területi megyei város gimnáziuma egyik osztályának életét rajzolja meg hazánk legtörténetibb idejéből (1917—1925)r amikor ez iskola körül is kicserélődött az ország. Ez ifjúságismeret körébe vágó tanulmány megállapításai tudományosszempontból — minthogy egészen különös életkeretek között élő osztályról van szó — kevésbbé értékesek, de annál értékesebbek nemzeti szempontból. Az első ily dolgozat, amely az aktív szereplő tanuló élményeit a pedagógus szakszerűségével jeleníti meg és mutatja be az olvasónak azt a hatást, amelyet
