Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Hazai irodalom
188 Hazai irodalom. a nagy változás, az uralom és országcsere a megszállott területi ifjúság lelkében előidézett. Az olvasás készségének kapcsolata az értelmessé g g e 1 c. tanulmány lelkiismeretes adatgyűjtésen, alapos indukción, mintául vehető módszerességgel épül fel. Az eredmény megállapításában azonban a tanulmány szerzője fölöttébb óvatos. Határozottsággal csak annyit állapít meg, hogy az olvasási készség és értelmesség között kapcsolat van, ami e tanulmányban előadott kísérletek előtt is evidens lehetett mind a cikkíró, mind a gyakorló pedagógus előtt. Középiskoláink tanulmányi eredménye az 193 2— 3 3. évi értesítők alapján. Kétségtelenül legértékesebb dolgozata az egész kötetnek. A számok, adatok egész özönével dolgozik, ezek összefüggését, a belőlük levonható absztrakciót színes grafikonok készítik elő és teszik szemléletessé. Ha a magyar Jugendkunde Tettamanti e módszerességével és alaposságával mélyed el problémáiba, az eredmény nem lehet kétséges. 153 középiskolát vizsgált át a dolgozat írója és közli a tanulmányi előmenetel adatait (II. rész) és a belőlük levonható következtetéseket. Az általános tanulmányi eredmény a leányiskolák javára szól. Fiúiskolákban a gimnázium eredménye jobb, mint a másik két típusé, leányiskolák között is a gimnázium vezet. Osztályok szerint a fiúknál a szélső osztályok jobbak, mint a középsők (I—II—VIII.), leányoknál is a szélső osztályok általában jobbak, az I—II. mindenesetre, a VIII. azonban már nem, itt a VII. osztályé jó. Tettamanti e nagy adathalmazból vont megállapítása nagy vita eldöntését érleli. Megdönti ugyanis a középiskolák panaszát az elemi iskola ellen, amely a középiskola szerint nem készít elő megfelelőképpen a középiskolára. Ha ez valóban így volna, akkor a középiskola I—II. osztálya tanulmányi előmenetel tekintetében aligha vezetne, amint e tényt Tettamanti teljes tudományos apparátussal megállapította. Túlzott tehát az az állítás, hogy az elemi és középiskola között szakadék van, hiszen a gyengülés később, IV—V. osztályban, a pubertás korában következik be. Legfeljebb zökkenés van, ami mindig volt és lesz is, a középiskola I. oszt. ugyanis sok iskolából rekrutálódik, a növendékek igen különböző előkészültséggel lépik át a gimnázium küszöbét. Szakadék csak ott lehet, ahol a nevelők nem állanak hivatásuk magaslatán pedagógiai képzettség és módszeres eljárás szempontjából : ahol a pedagógia archívumából előkerülnek a rozsdás fegyverek, a dogmatizmus, a magol- tatás, a notesz, a terror, ahol valamelyik, vagy mindkét fél részéről nem éber a pedagógiai lelkiismeret. A szerző az adatok mögött keresi a törvényszerűséget, az elvet, a tanulságot. így pld. a tényt, hogy a leányközépiskola jobb tanulmányi eredményt ér el, magyarázza a két nem élet- és lélektani különbségével, a leányok javára mutatkozó társadalmi különbséggel és azzal, hogy általában jobb tanuló leányok mennek középiskolába. Foglalkozik a dolgozat III. részében az iskola véleményével is a tanulás gátló körülményeivel kapcsolatban. Ilyen gátló körülmény az iskola szemében különböző társadalmi és erkölcsi okok, a gazdasági helyzet nehézsége, némelyek szerint a sportszenvedély is. Tettamanti megállapításai egy iskolai év adataiból vonattak el. A kép, amelyet középiskoláink 1932—33. évi életéről a dolgozatból nyerünk, érdekes és valóságos. A tanulmány szerzője dicséretes munkát végzett. Következtetései megérdemlik a figyelembevételt a gyakorlat szempontjából is, de irányításra e tanulságok akkor tarthatnak teljes joggal igényt, ha reálitásukat több iskolai év hasonló feldolgozása igazolja. A szegedi középiskolák népességének alakulása 190 3. év szeptemberétől 1 933 júniusáig (Első közlemény). Három évtizedét veszi vizsgálat alá egy olyan város középiskoláinak, amely nemzetünk e három évtizedes, fölöttébb változatos történetéből különösebben kivette a maga részét.
