Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 4. szám - Belföldi és külföldi lapszemle

184

Belföldi és külföldi lapszemle.

Monatseliriít für höhere Schulen. Herausgegeben von Dr. Martin Löpel- mann. Schriftleitung : Dr. Hermann Dreyhaus. Weidmannsche Buchhandlung. Berlin, 1934, 1—6. füzet.

A folyóirat egyes számai egy-két, rendszerint bevezető cikk kivételével, bizonyos meghatározott tárgykört dolgoznak fel. így az 1. füzetet Robert Petsch tanulmánya nyitja meg, mely a költői művek iskolai magyarázatánál megalkotásuk körülményeit kívánja újabb átélés tárgyává tenni. A többi cikk a német külpolitikával, illetőleg iskolai tárgyalásának kérdésével foglalkozik. Németország mai külpolitikai helyzetét három tanulmány ismerteti. Hermann Dreyhaus a történettanítás e téren való kötelességeire mutat végső eredménykép, annak a gondolatnak hangoztatását tűzve ki számára, hogy egy nagy nemzet öntudata az őt megillető helyt kívánja Európában. Fritz Maijwald a földrajztanítás keretében annak a bebizonyítását tartja rendkívül fontosnak, hogy Németország nagyon is rászorul gyarmatokra. Eva Kriner-Fischer a tengernek óhajt nagyobb szerepet juttatni egyes illetékes tantárgyak körében a népek élete szempontjából való nagy fontossága miatt. Ezután két cikkíró (Georg Ralhke, Karl Schmidt) az idegen nyelvek és irodalmak tanításánál is bizonyos külpolitikai tanulságok kiemelését tartja szükségesnek. A füzet cikksorozatát egy, a birodalom külföldi iskoláiról szóló áttekintés zárja be egy megelőző tanulmánynak ahhoz a gondolatához kapcsolódva, hogy a német népnek nem szabad megfeledkeznie a birodalom határain kívül lakó németek nagy számáról sem.

A 2. füzet bevezető cikkei közül különösen nagyobb érdeklődésre tarthat számot Oskar Schütz értekezése a mondattan alapkérdéseiről. Helyesli azokat a törekvéseket, melyek a sokféle iskolai nyelvtani magyarázat egységesítésére irányulnak, rámutat azonban arra is, hogy több tekintetben egészen új alapot kell adni a nyelvtan tanításának. Ezzel kapcsolatban közli saját új mondatfelosztását. Szerinte a nyelvi kifejezés szempontjából kijelentő, kívánó és kérdő mondatok különböztethetők meg ; a kifejezett lelki tartalom szerint azután ezek mindegyike lehet ítéletet vagy kívánságot kifejező. A további alcsoportok megkülönböztetésénél azután az a döntő, vájjon a kifejezett lelki tartalom valóság-e, vagy csak elgondolás tárgya ; mind a két esetre vonatkozólag fel lehet venni a lehetőség, valószínűség, bizonyosság, tény, szükségesség fokozatait. Ily alapon tesz azután kísérletet az egyes mondatfajok megmagyarázására, s elveit az összetett mondatra is igyekszik kiterjeszteni.

E füzet főtárgya egyébként a különféle nevelési erők szerepe a német nép életében. Ily szempontból tárgyalják először is a család (környezet, stb.), iskola és a „Hitlerjugend“ szervezet pedagógiai szerepét. E cikkek főgondolatait a legutóbbival foglalkozó Georg Usadel a következőkben foglalja össze : A család mint kis életközösség előkészíti az ifjakat a nép szolgálatára, az iskola az ehhez szükséges tudománnyal látja el, a „Hitlerjugend“ pedig e szolgálatot élő valósággá teszi.

Ezután két tanulmány az egyházak pedagógiai fontosságáról szól. Az evang. egyházzal ily szempontból foglalkozva Walter Uhsadel azt a megállapítást teszi, hogy az egyházról, mint nevelési intézményről való hitet voltaképpen a liberális korszak terjesztette. Az egyház és a nevelés függetlenek egymástól. Az egyház a keresztség útján az egyént a Jézus Krisztusban való hit részesévé teszi, a konfirmációval pedig nem tanítani akar, csupán az első úrvacsora vételére előkészíteni. A vallás tételeinek tanítása is tulajdonképpen csak egy bizonyos igazságra való rávezetés céljából történik, t. i. hogy az ember csak istennel való közösségben, „a szentek egyességében“ tud élni. Ismét más dolog azután, ha a pedagógus az egyháznak ezt a közösség megteremtésére irányuló erejét mint nevelési eszközt is értékeli. A kát. egyház nevelő szerepéről szóló cikk írója, Theodor Willemsen főkép a tekintély elvére, a hagyományokhoz való ragaszkodásra, továbbá a másvilágra való utalással összefüggő áldozatos munkakészségre mutat rá, mint oly tényezőkre, melyekben a kát. egyház nevelő hatása megnyilvánul.

A füzetet három különálló cikk zárja be. Az egyik a német nyelv tanításának a birodalom külföldi iskoláiban való különös fontosságát hangoztatja ;