Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Bel/öldi és külföldi lapszemle. 183 ból égetően szükséges reformnak a hangoztatását s keresztülvitelét lelkiismereti feladatokul tekintik, s javító-, a tervet lényegileg ezzel életképesebbé tevő törekvésükkel az ügyet magát előbbre viszik. Természetesen én is teljesen egyetértek a k. kollégával abban, hogy az éneket nagyon is kívánatos volna — a leányközépiskolákban különösen — minél több éven át és minél nagyobb óraszámmal szerepeltetni, s pl. a kertészet helyett én is lényegesebbnek találom. Ha többen hozzászólnának, bizonyára még több s helytálló tárgy és óraszámcserére jöhetnének rá, mert hiszen én a tantervi keret adásánál csak azt az eddigi uniformizálás megszüntetésétől húzódozó álkifogást akartam megcáfolni, illetve ezzel szemben bizonyítani, hogy megfelelő tantárgy és órabeosztás mellett igenis van mód és reális lehetőség arra, hogy a leánylétek speciális nevelését szolgáló gyakorlati tárgyak beiktathassanak egy középiskolai tantervbe a mellett, hogy ez iskolának az egyetemre való előkészítésről sem kell lemondania. Érdekes, hogy minap a kát. középiskolai tanáregyesület közgyűléséről híradást olvasva, láttam, hogy az új leányközépiskolai reform szükségének gondolata komoly formában ott is felmerült. Vajmi kívánatos volna tehát, hogy tervezetünket hasonló hozzászólásokkal jobbá és életképesebbé tegyük, s ha arra megérett, közös összefogással az arra illetékesek figyelmét a megvilágosítása felé fordítsuk. Az a heroikus küzdelem, amelyet a Deák-téri Ev. Leánykollégium ez irányban minden közönnyel dacolva, hosszú időn át kifejtett, nemkülönben az a prot. nőnevelési alapelv, mely eszményképét a róm. kát. apácaideállal szemben a közösségért élő s munkálkodó édesanya alakjában látta mindig, tehát úgy tradíciónk, mint hivatásunk elevenen kötelez bennünket, protestáns pedagógusokat különösen itt a végletekig kitartó küzdelemre. Nyíregyháza. Rezessy Zoltán. BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE Országos Középiskolai Tanáreyyesületi Közlöny februári számában Csanády Sándor : Az iskola egyénisége, Szabó Ferenc : Fogalmazás, dolgozat- írás és javítás a középiskola I—III. osztályaiban — című cikkei érdekelhetnek. A Figyelőben Sulyok Efrém közli gondolatait az új magyai nyelvi tantervhez és utasításhoz, Forgácsok-rovatban Hári Ferenc a latin érettségiről, k. k. arról ír, kellenck-e tankönyvekbe jegyzetek a versekhez? Magy ar Középiskola: jan., febr. számában Várkonyi Hildebrand cikke olvasható : A nevelő éthosza és lélektana. — A Pannonhalmi Szemlében (1935. IV.) Bognár Cecil a jelenkor pedagógiai mozgalmait isnn rteti. Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny: februárban Kovács János: Nyolcosztályos polgári iskolánk kérdéséhez, Martzy János : Logikai nehézségek az algebra tanításában és azok módszeres áthidalása. Kis cikkek a magyar nyelv és irodalom tanításának új szempontjairól, továbbá a pedagógiai értelemben vett történelmi átértékelés szükségéről szólnak. Magyar Tanítóképző: (januári szám) : Rozsondai Károly, soproni ev. tanítóképzőintézeti tanár, a történelem tanításának egy újabb feladatáról értekezik, ehhez ugyanitt Mesterházy Jenő fűz megjegyzéseket. A februári számban Marssó József a német tanítás alapelveit vizsgálja. Keresztyén Igazság februárban Széljegyzetek-rovatában két evangélikus iskola, a budapesti leánygimnázium és soproni tanítóképző elhelyezésével foglalkozik ; márciusban Kapi-Králik Jenő : A 250 éves Bach címén a legnagyobb evangélikus egyházi zenésszel kapcsolatban kötelességeinkre mutat rá. A Harangsző 9. számában Iskoláink címen új rovatot nyit, ebben eddig a soproni evangélikus teológiai fakultásról és teológiai otthonról olvastunk ismertetést. Evangélikus Élet 7. számában Berzsenyi Jenő, 9. számában Bánkúti Dezső a női tanerők férjhezmeneteléről ír, és helyteleníti a Zsinati Irományokban fölvetett tilalom gondolatát. Krónikás.
