Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Dr. Horváth Károly: Amit munkáltatva mindenki megcsinálhat a természetrajzban
Dr.HorvúthK.: Amit munkáltatva mindenki megcsinálhat a természetrajzban. 169 állítjuk. Látjuk a növényt, állatot, a vegyi folyamatokat, az időjárás változásait. Halljuk az állat, a dörgés hangját, érezzük a virágok illatát, a kakukfű, fodorménta stb. szagát, a klórgáz kellemetlen, fojtó voltát. Megtapintjuk a tüskéket, töviseket, az érdes, sima, vastag, vékony leveleket, a fák ragadós gyantáját, a halak pikkelyét, a lepkék pikkelyes szárnyát stb., stb. Azzal, hogy ezt a módszert követjük, nemcsak természeti ismereteinket és tudásunkat gyarapítjuk, hanem elérjük a kitűzött célt is : neveljük a megfigyelőképességet. A feladat eredményes megoldása végett felelnünk kell a következő kérdésekre : 1. Mikor történjék a megfigyelés? 2. Hol és 3. mit, azután 4. hogyan figyeljünk meg. Foglalkoznunk kell tehát a megfigyelés idejével, helyével, tárgyával és módjával. A megfigyelés minden időben, minden adandó alkalommal, minden helyen, otthon a lakásban, az iskolába vezető úton, az iskola épületében, kirándulásokon, elsősorban azonban az iskola kertjében történjék. A megfigyelés tárgya a körülöttünk leperegő élet minden jelensége, de itt is elsősorban a mindig rendelkezésünkre álló iskolai kert: a termőföld, a kert növényei, állatai, az időjárás, az akvárium, terrá- rium, inszektárium élete. Megfigyeljük a termőföld külsejét, összetételét, a nyers kőzeteket, a kőzetek bomlását, a nyers, azután a termőtalaj keletkezését, tulajdonságait és a benne végbemenő életet {trágyázás, ásás, kapálás hatása stb.). A növénymegfigyelésnél a név, termőhely, fejlődés, alak, életfeltételek, a környezettől való függés, más növényekhez, állatokhoz, az emberhez való viszony szerepel. Az állatmegfigyeléseknél ügyeljünk a névre, tartózkodási helyre, feltűnő ismertetőjelekre, melyek elárulják az állat jelenlétét valamely helyen, magának az állatnak az ismertető]eleire, tulajdonságaira, lakására, táplálkozására, mozgására, fejlődésére, más állatokhoz, valamint az emberhez és a növényekhez való viszonyára. A meteorológiai megfigyeléseknek tárgya a harmat, dér, köd, felhők, eső, hó, dara, jégeső, zúzmara, azután a hőmérséklet, szél, légnyomás, a levegő páratartalma stb., amelyeknek együtthatása az időjárásban beálló változásokban jelentkezik. A cél az, hogy a tanulók megértsék az időprognózis fontosságát gyakorlati, gazdasági szempontokból is. Ezért tanulmányozzuk a meteorológiai műszereket, megfigyeltetjük azokat, hogy következtetni tudjunk a leolvasott adatokból. E mellett nem mulasztjuk el a falusi ember időjóslásainak megfigyelését sem : pipálnak a hegyek ; nézegetjük a felhők színét, alakját, magasságát, mozgásuk irányát, a fecskék repülését, a vándormadarak érkezését és indulását, stb. Megfigyeléseink eredményeként szabályokat vonunk le. Milyen legyen a megfigyelés módja ? Hogy tanulóink okosan dolgozhassanak, meg kell tanulniok a megfigyelést. E miatt kezdetben
