Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 4. szám - Dr. Horváth Károly: Amit munkáltatva mindenki megcsinálhat a természetrajzban

löX Dr.HorváthK.: Amit munkáltatva mindenki megcsinálhat a természetrajzban.

Hogy milyen feladatokat tűzzünk ki, arra nézve az évszak az irányadó. De vigyázzunk arra, hogy a feladatok határozottak legyenek és jelöljük meg a tanulók előtt a megfigyelés idejét is. Egyes növények megfigyelésénél a növény fejlődését állítsuk előtérbe, ami nagyon érdekli a tanulókat. Azután vezessük rá őket, hogy a növényeket a szokottól eltérő életfeltételek között figyeljék meg, miközben minden elváltozást jegyezzenek fel, melyet száraz, vagy nedves időben, este vagy reggel láttak a növényen.

Schoenichen szerint a megfigyelő tevékenységben három foko- • zat van: igazoló, leíró és feltaláló (felfedező).

Az első fokozat arra szorítkozik, hogy egy, a tanár által említett megfigyelés vagy megállapítás valódisága (rendesen képen vagy modellen) igazolást nyerjen. Leginkább csak felelet ez egy feltett kérdésre. Ez azonban sem nem munkára, sem nem megfigyelésre való nevelés. Sok alkalommal rászorulunk a képekre és modellekre is, tehát nem dobhatjuk ki őket a szertárból, a múzeumból. De ahol csak és amikor csak lehet, az életben, a természetben szemléltessünk, mivel a leíró és felfedező megfigyelés számára itt adódnak a legváltozatosabb alkalmak. A növendék a kertben, az akvárium, a terrá- riumnál ott áll a természet tárgya előtt. Magától, minden irányítás nélkül szinte körültapogatja, megsímogatja érzékszerveivel, megállapítja mibenlétét, tulajdonságait és saját megfigyelése, megítélése alapján kezdetben hiányos, de egyre tökéletesedő képet nyer. Megfigyeléseiről szóban vagy írásban számol be. Ezt is gyakorolni kell. Meg kell tanítani egy példán a gyermeket arra, miként kell leírni a növényeket, állatokat, vegyi folyamatokat és jelenségeket, stb.1 a növények és állatok életmódját, valamelyik testrészüket, stb.2 3 A nyelv, a stílus, a fogalmazás, a logikus gondolkodás rendkívül nagy nyereségre tesznek szert ebben a munkában, különösen ha később — a tanítás folyamán — megbeszéljük az eredményeket.

Azzal, hogy a tanulókat kezdettől fogva rászoktatjuk a lényegtelen elhagyására és csak a tárgy feltűnő ismertető jegyeit állapítjuk meg, a felfedező megfigyeléshez jutunk. A tárgyak összehasonlítása és a hasonló jelenségek megfigyelése új jelenségek és ismertető jegyek gyors és biztos észrevevéséhez vezet. És ez a cél ! Ezt annál előbb elérjük, minél több lehetőség és alkalom adódik a körülöttünk végbemenő élet jelenségek sokoldalú megfigyelésére. Ezt legkönnyebben az iskola kis kertjében tehetjük meg, az ott levő akvárium, terrárium, inszektrárium stb. felhasználásával, ahol a kéz munkája és a vele együttjáró megfigyelés létrehozza az érzékszervek és a szellemi tevékenység együttes munkáját.

Az összes érzékszerveket a megfigyelő tevékenység szolgálatába

2 Kitűnő példát ad erre Loczka Alajos dr. egyetemi magántanár.

,, A kémia tanításának módszertana“ c. műve, azután Méhes Gyula dr. egyet, m. tanár „Kémiai kísérletek“ c. munkája.

3 Az Ifjúság és Élet c. folyóiratban és a Természetkutatás I. kötetében (A növény élete) találunk néhány példát.