Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Dr. Soós Adorján: A történelemtanítás
Dr. Soós Adorján : A történelemtanítás. 163 hogy ezen az elhibázott reformon vérszegény javaslatokkal nem lehet segíteni, olyan megoldást kell találnunk, amely a gyakorlattal, a többi tárgyakkal való kapcsolattal és a nemzeti követelményekkel lehetőleg harmóniában álljon. Nehézzé teszi a kérdést, hogy igen nagy anyag áll rendelkezésünkre, óraszám tekintetében pedig kötve vagyunk. Az első szempont az, hogy a jelenleg meglévő 17—-18 óránál ne kívánjunk többet. Dr. Maday 20 órára kontemplálta ugyan az anyagot, lehet, hogy keresztülvihető, de mindig számolnunk kell azzal, hogy melyik tantárgy rovására lehetne ezt a tervet megvalósítani? Amennyire a viszonyokat ismerem, ilyen formában lehetetlen dolgot kívánunk. Ragaszkodnunk kell a 17—18 órához, de fel kell tételeznünk, hogy nem kaphatunk többet, tehát arra kell törekednünk, hogy az adott óraszámot helyesen osszuk szét. Először is meg kell állapítanunk azt, hogy a történettanítást ne vigyük le a II. osztályba, mert az általános pedagógiai elv értelmében inkább kevesbíteni kell egy osztályon belül a tantárgyakat, mint szaporítani. Tekintettel kell lennünk a főcezurára, mert bármennyire hangoztatjuk is, hogy a középiskola nyolc teljes osztályból áll, melyet nem szabad kisebb részletekre tördelni, de az bizonyos, hogy a IV. osztály elvégzése után nagyon sokan lépnek ki az intézetből. Mi szükség van arra, hogy a IV. osztályban megtanítsuk az ókor történetét, de éppen a IV. osztályban különben is elhibázott dolog ókori kérdésekkel foglalkozni, amikor köztudomású, hogy azt az anyagot egyetlen tantárggyal sem lehet rokonítani, tehát olyan kétségbeejtő, erőfeszítő munkát végez a szaktanár a IV. osztályos történetórákon, hogy ahhoz egyetlen tanár munkája sem hasonlítható. Nincs, vagy legalábbis alig-alig akad némi támpont, melyekhez az új ismereteket hozzákapcsolni lehetne. A szükségképpen bekövetkező cezúra és ezen anyag idegenszerűsége önként diktálja, hogy a IV. osztályban ne tanítsunk világtörténetet. Ha most már a világtörténelmi anyagot a felső osztályban kezdjük és szigorúan ragaszkodunk ahhoz az elgondolásunkhoz, hogy VII. és VIII-ban a magyar nemzet történetét adjuk, akkor önként kialakul egy olyan tervezet, amely az első pillanatban különösnek látszik ugyan, de ha számot tudunk vetni az adott helyzettel, akkor ezt az óratervet reálisnak fogjuk találni. Az én elgondolásom szerint tehát a történettanítás heti óraszáma a következőkép alakulna : Osztály III. IV. V. VI. VII. VIII. Óraszám 2 3(2) 4 4 2 3 Magyar Világtörténet Magyar történet történet 2*
