Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Nagy Vilmos: Néhány perc az új pedagógia műhelyeiben
Nagy Vilmos: Néhány perc az áj pedagógia műhelyeiben. 157 szerre indul meg, az írásbeli számolás pedig már a II. osztályban kezdődik, ugyancsak eszközökkel. Nem lehet célom a Montessori-iskola teljes didaktikájának ismertetése, hiszen az érdeklődők bőséges tájékoztatást nyerhetnek Mon- tessorinak, Burchard-Bélaváry Erzsébet által magyarra fordított „Módszerem könyve“ c. művéből és Kiss József állami képzőintézeti igazgatónak Montessori tanulmányából. Az előbbi csak a kisdedóvó módszerét tartalmazza, de elkészítette a Dottoressza az elemi iskola módszertanát is, mintegy 700 nyomtatott oldal terjedelemben, amely minden világnyelven meg is jelent már. Magyarra most fordítja Burchard-Bélaváry Erzsébet. Tapasztalataim végeredményeként azt mondhatom, hogy a gyermekek aktívak, önállóak, nyugodtak. A vezető „minden mindenekben“, és mégsem feszélyező a jelenléte. A gyermekek nem „csak“ jelentkezéssel szólhatnak hozzá, de bármikor. Ha látják, hogy más társukkal foglalkozik, —• várnak. A rendet és fegyelmet a gyermekek tartják fenn, miután előzőleg a jó társasági magatartáshoz hozzászokatta őket a vezető. A rendszer eredeti, és a munkájának menete nem a mi eddigi fogalmainknak megfelelő iskolai munka. A Montessori-iskolába intézményesen bútorzatban, környezetben, foglalkozásban és módszerben bevitt „szabadság“ alapgondolata Rousseaura és Pestalozzira mutatnak vissza. Montessori elvei letagadhatatlan hatással voltak a Tantervűnkre. A látottak alapján úgy érzem, hogy ez a rendszer a mi nagylétszámú iskoláinkban nem valósítható meg. Az iskola vezetőjének véleménye szerint angol és holland példákból következtetve 40—45-ös létszámmal könnyen megvalósítható a módszer, de csak osztatlan iskolákban, vagy más csoportfelosztással, mint az eddig szokásosak. Az általános elterjedésnek nagy akadálya a jelenben a Montessori-iskola sok pénzt felemésztő felszerelési igénye. A szemléltető eszközök 80%-a egészen különleges, a mi elemi iskolai normálkatalógusainkban nem is található. Tömegfogyasztás bizonnyal olcsóbbá tenné az eszközöket. Montessori szerint az emberek méltóságának a jövőben ezen az alapelven kell nyugodnia : „Én nem akarom, hogy engem kiszolgáljanak.“ Ezek a gyermekek már most sem szorulnak szellemi kiszolgálásra. Fejlődnek, haladnak a maguk lábán. * Beszámolóm végére értem. Én magam, mint régi pedagógus csak be akartam tekinteni ezekbe az egészen modern embernevelő műtermekbe, hogy lássam az újat. A korommal járó konzervatívság nem tesz elfogulttá a régivel szemben, de a minden újtól félő kicsinyeskedő kételkedés sem tett tartózkodóvá az újjal szemben. Most, amikor a gyermeklélektan még sok, vitás problémájával viaskodik a pedagógusnemzetség, nehéz lenne, sőt hiú merészség is azt állí
