Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Dr. Ruhmann Jenő: A magyar nyelv középiskolai tanításának eredményessége
158 Dr. Ruhmann Jenő : A magyar nyelv középisk. tanításának eredményessége. tani, hogy véglegesen „egyenesbe“ jutott a pedagógia. Ezzel még várnunk kell. Az bizonyos, hogy ezekben az „új“ iskolákban járva, sok múltbéli gyakorlati eljárásunkat kell „meghaladottaknak“ tekintenünk, és sok múltbeli nehézségünkről derül ki, hogy Kolumbus tojása, csak Kolumbus kellett hozzá. Tudvalevő dolog, hogy Kant Immánuel, mélységesen komoly nevelői egyéniségének megfelelően, a neofilantróp, kísérleti jellegű pedagógiával nem értett egyet, és a játékos tanulást egyenesen helyteleníti. De meg vagyok győződve arról, hogy ha a königsbergi remete velem együtt ott ült volna a verőfényes őszi napokon ezekben a kedves tantermekben, ahová felhallatszott egy világváros lihegő zakatolása, a levegőben fenséges biztonsággal keringő gépmadár zúgása, sejtelmesen beszűrődött egy távoli lakás rádiójának modern zenéje, és körülöttem ott nyüzsgött, tett-vett, számolt, gondolkozott, tervezett és mikroszkópozott a csillogó szemű új generáció — bizonyosan revízió alá venné régebbi álláspontját. Miért ne? Hiszen „sapientis est consilium mutare in melius“. Csudálatos világban élünk, és ebben a világban mily nagy csoda a gyermek, és milyen csodálatos,hogy évezredeken keresztül még sem ismertük eléggé ! Nyíregyháza. Nagy Vilmos. A magyar nyelv középiskolai tanításának eredményessége. Középiskolai oktatásunk célja a törvény rendelkezése szerint az, hogy a magyar ifjúság vallásos, erkölcsös és hazafias szellemben nevelkedjék középiskoláinkban, s ott megszerezze az általános műveltséghez szükséges ismereteket. Ez ismeretek közt fontosságra első helyen állnak azok, amelyek a magyar nép múltjára és jelenére, nyelvére és irodalmára, valamint hazánk földjére és lakosaira vonatkoznak, vagyis a nemzeti tárgyak tanítása és tanulása áll középiskolai oktatásunk középpontjában. A nemzeti tárgyak fontosságát régibb középiskolai tanterveink és utasításaink is kiemelték, még erősebben hangsúlyozza az 1924. évi törvény, a legújabb, még életbe sem lépett 1934. évi középiskolai törvény pedig egész oktatásunk vezérlő gondolatává teszi. Azt hiszem nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg, hogy a törvény e célkitűzése nemcsak a közvélemény helyeslésével találkozott, hanem a tanításra hivatott középiskolai tanári rend régóta és gyakran hangoztatott kívánságának is megfelelt. Magyarok vagyunk, magyar ifjúságot nevelünk, természetes tehát, hogy elsősorban magyarságunk fundamentumait akarjuk a felnövekvő nemzedékben erős pillérekre rakni, s ezért főkép olyan tudományos ismereteket közölni vele, amelyek a magyar szellem gazdagságát tárják fel s teszik öntudatossá előtte. Szép nyelvünk rendszerének ismerete s irodalmunk
