Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 4. szám - Nagy Vilmos: Néhány perc az új pedagógia műhelyeiben
Nagy Vilmos : Néhány perc az új pedagógia műhelyeiben. 153 Vannak iskolai közös gyűlések, melyeken minden osztály jelen van. Az osztályvezetőjüket a tanulók maguk választják. A IV. osztályban 9 fiú és 8 leány, leányvezetőt választott. A második legtöbb szavazatot kapott fiú lett a helyettes. Ez vezeti a naplót. Az üléseken jelentik az osztályvezetők az eseményeket. Mesét mondanak. (Lagerlöf : Betlehemi gyerekek). Előterjesztik, hogy az egyik gyermek arra kérte az édesanyját, hogy ne az osztálytársait, hanem a szegény gyermeket vendégelje meg. Saját verseiket is felolvassák néha. Általában az önfegyelem jó intézménye ez az önkormányzati szerv. Az ülések a cserkészek szokott formaságaival végződnek. A IV. osztályban láttam a múzeumot. A múzeumi anyagot évről- évre a gyermekek gyűjtik. A tanév elején kitűzik a célt p. o. így : Ebben az évben megismerjük a magyar nép életét, munkáját és szokásait. Erre aztán megfelelő képeket, könyveket, eszközöket, szerszámokat, növényt, rajzokat, kézimunkákat hordanak össze. Tapasztalataim összegezéseként ezt mondhatnám : Az Új Iskola 1. következetesen számol a gyermek fejlődéstani korszakaival és az egyes korszakok uralkodó funkcióit módszeresen foglalkoztatja a Nagy László és dr. Domokos Lászlóné által megállapított elvek alapján. 2. A receptív iskolával szemben mint „cselekvő“ iskola természetszerűleg fejleszti a gyermek spontán megnyilatkozásait. 3. Az iskola az egyéniség megismerésére törekszik, ezért készít pszichogrammot. 4. Követeli, hogy a nevelő ismerje az életkor uralkodó magatartását. 5. Az iskola az osztályélet, a közösség lélektani megnyilatkozásainak megismerésére is törekszik, ezért vezette be dr. Domokos Lászlóné a) a tanítók életközösségi naplóját, b) a közös gyűléseket. 6. A tanítók személyiségük szerint úgy vannak kiválasztva, hogy mindegyik az egyéni típusának megfelelő életkorral foglalkozik. (Homogén atmoszféra.) A tanítás itt nem mennyiséggel mér, mondván, egy év alatt „ennyi végzendő el, hanem minőséggel mér akkor, amikor a tevékenységbe hozandó erők intenzitását produkálja“. Az Új Iskola irodalma a Gyermek és A Jövő Űtjain című folyóiratok köteteiben lelhető fel, ahol dr. Domokos Lászlóné és Nagy László nevein kívül találkozunk az Új Iskola tanítóinak és tanárainak neveivel. De nagyon értékes beszámolókat és tanulmányokat olvashatunk az iskola didaktikai és nevelői működéséről az évi Értesítőkben is. * Végül az Első Budapesti Montessori Rendszerű Óvodát és Elemi Iskolát (Bp. /., Krisztina-körút 155. III. e., 3. sz.) tekintettem meg. Az iskola vezető-tulajdonosa : Burchard Bélaváry Erzsébet. Az iskola és óvoda — a tájékoztató szavai szerint — dr. Montessori Mária olasz orvos és pedagógusnő, ma már világszerte ismert elveit igyekszik a gyakorlatban megvalósítani és azt a szellemi és tárgyi környezetet megteremteni, amelyben a gyermek fejlődése akadálytalanul haladhat képessége teljes kibontakozása felé.
