Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 3. szám - Csanády Sándor: A hitfelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete
Csanádi/ Sándor: A hitjelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete. 129 Hitünk legmélyebb igazságai húzódnak meg e mögött a magatartás, mondjuk : elv mögött. Mert nem csupán a küzdelmes múltúnk gyakorlati élete alakította ki ezt a lelkiséget, de belefonódik a református embernek az a hite is, hogy közbenjárók helyett magad törd az útat, amelynek nehéz állomásain feléd nyúlik az Isten segítő keze, aki mindig veled van. így vallja ezt Bethlen Gábor is. Az ősök iskolákat alapítottak, alapítványokat tettek, a szegény diákok életszükségleteiről gondoskodtak, de meghagyták a legyőzhető akadályokat, a férfivá edző nehézségeket, a jellemformáló küzdelmeket, az akarat és önbizalom fejlesztéséhez szükséges feltételeket. így neveltek a református iskolák igazi egyéniségeket. Mert az egyéniség nem szabadosság, mert az egyéniség nem is eredetieskedés, és mert az egyéniség még kevésbbé valami szükségképpeni jellegzetesség. Az egyéniség : a cselekvés felelősségteljessége. És ez a felelősség nem puszta jogi fogalom, hanem annál több : helytállás Isten előtt. Éppen ezért ennek az egyéniségnek az elnyeréséhez, amint láttuk, igen hosszú és nagyon nehéz út vezet, az ismérvei pedig nem tarka jegyek, hanem elhívatásunknak, mandátumunknak öntudatos és bátor vállalása. így tapasztaltuk ezt magunkon is, még a jelen század első évtizedében is, hogy az ősi iskola, melyben tanultunk, ellátta a törekvő, szegény diákokat minden legszükségesebbel a rendelkezésre álló eszközök mértékéig. S valamennyi tanuló sorsát, életét, kibontakozását figyelte, résen állott, de engedte, hogy a tanuló maga verje felfelé magát, birkózzék a legyőzhető bajaival. Lelkiségünk bontakozó szirmait sem tették siető buzgalommal mikroszkóp alá tanáraink : Mi lesz? Hogy lesz? Milyen lesz? Nem vezettek jellemfejlődésünkről apró feljegyzéseket, hogy : hol és mit kell javítani, nyesni, toldani, irányítani, karót vagy gyámfát alkalmazni? Példaadásukkal növelték, éber figyelmükkel, meg tekintetükkel nyesegették jellemünket. IX. így volt eddig. Idő múlva esetleg új református diák kerül a régi mellé, vagy amannak helyébe ; egyrészt, mert általános új nevelési eszmények törnek utat. Van, aki a tanár és tanuló között a pajtási viszonyt tartja jónak, más a barátságot gondolja megfelelőbbnek ; egyik az „egyéniség“ korlátlan fejlődését hangsúlyozza, más a tanuló szociális daj- kálását ; ismét más a nagyok szemüvegét óhajtja adni a diáknak, más meg a lelkét gyámolítja fáradtra a tanulónak, stb. Másrészt meg új nevelési tényezők kapcsolódnak bele a tanári karok nevelő min- kájába. Űj nevelési tényező a cserkészet. Űj nevelési eszköz a belmisszió is. Nagyon sajnáljuk, hogy nem jut hely, az olvasó részéről meg türelem, hogy ezekkel a nevelési eszményekkel, törekvésekkel és új 3
