Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 3. szám - Csanády Sándor: A hitfelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete
124 Gsaruídy Sándor: A hitfelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete. ben is folyik a nevelés. Bár az állami iskolákban is vallásos alapon folyik a nevelés, a hitvallásos iskolák mégis jobban elérik azt a célt, mert ezekben minden tényező, egyéb szempontoknak is eleget téve, ebben az irányban működik. íme : A tanárok egyvallásúak, melyből következik a testületnek egységes világszemlélete, amely világszemlélet mint az iskola arca, változatlan tükör a tanulók részére. Ezt a tükröt olyan foltok nem éktelenítik el, hogy míg az egyik tanár az osztályban a történelmi materiálizmust hirdeti, a másik az eszmék megváltó erejét bizonyítja ; míg az egyik a darvinizmust fejti ki bő lelkesedéssel, a másik (mondjuk, a hitoktató) a következő órán cáfolja azt, stb. Az állami iskolában a valláserkölcsi nevelés eszménye, meg a sok jó szándék is csak részben valósulhat meg a tanári testület heterogén világfelfogása miatt. Nemcsak a tanárok egyvallása biztosítja a felekezeti iskoláknak egységes szellemét, hanem ennek folytatásaként az azonos elvek is, melyeket az egyes egyházak évszázadokon át fektettek le, s ma már nem annyira az írásban élnek azok, hanem sokkal inkább nemzedék- ről-nemzedékre átszálló, élő, ható, termékeny lélekké lettek, mely erősebb minden rendeletnél és változó szempontoknál. Továbbá nemcsak a tankönyvek egységes szelleme, hanem a tankönyvnek és a tanárnak, tankönyvnek és a tanulónak egyazon lelkisége is sokszorosan hozzájárul a kedvező munkához, nemkülönben az a tény is, hogy a tanár is, az iskola is, a tanuló is a vallásos léleknek — tehát a jellem fundá- mentumának — kialakításában egy és ugyanazon gyökérből nőtt összetevők. III. Mindezekből következik, hogy a hitfelekezeti iskolák jellegzetes arcúak, amilyen vonást állami iskola sohasem tud felmutatni. Valahogyan úgy van az, hogy dicsekedhetik valaki nagy tudással, európai műveltséggel, széles látókörrel, mindez együttvéve sem ad az illetőnek okvetlen egyéniséget, jellemet, hanem csak jó valutát, amely hasznosan és alkalomszerűen mindenkor értékesíthető. Az egyéniség több mint műveltségi máz, a jellem több, mint szellemi felkészültség. A jellem : maga a lélek. Ebből pedig világosan következik, hogy a lélek táplálása, kiművelése az 'egyetlen út a jellem kialakításához, annak a jellemnek a kiformálásához, amelyről a bevezető sorainkban hivatkozott pedagógusunk nyilatkozott. A hitfelekezeti iskolában a tanár, a tanuló mintha meghitt otthonban volna, az állami iskolának nyitottabb az ajtaja : ki nem próbált eszmék és gondolatok, szembenálló világfelfogások is betérnek, sokszor szembekerülnek, küzdenek a tanári szobában és a katedrán. Persze csak addig, míg az ellenőrzés közbe nem lép, mert el kell ismer- ismerni, hogy az állami iskolákban is igen komolyan veszik az egészséges szellemet. Az állami iskolákban egyenetlenebből áramlik, változik a levegő, mint a hitfelekezeti iskolában, ami a fogékony ifjú lelkekre nagy és nyugtalanító hatással van. így azután a nyolc év eltelte után az ifjú sok ellentétes eszmét, gondolatot, kavargó világfelfogást meg