Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 3. szám - Csanády Sándor: A hitfelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete

Csanddy Sándor: A hitfelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete.

125

ismert, amire sokan azt mondják, hogy tiszta haszon, mert az ifjút széles látókörűvé, önállóan ítélkezővé tette. Tagadjuk ennek a többoldalúságnak jellemnevelés szempontjából való hasznos voltát, mert középiskolai tanuló nem ítélkezik, hanem elfogad. Nagy dolgok ezek ! ! Az az „ítélkezés“ puszta látszat, hiú beszéd. Hosszú évek múlva majd kitűnik, hogy milyen hatások voltak az erősebbek, mert bizonyos, hogy a lélek mélyén magával viszi az ifjú az erősebb hatásoknak később terebélyes fává fejlődő magját. Ki ilyet, ki olyat.

Ezzel szemben a hitfelekezeti iskolák harmonikusabb és hatorozott irányú felfogást gyakorolnak a fejlődő lelkekre.

Ennél a pontnál szokták megtámadni a hitvallásos iskolákat, hogy t. i. felekezeti (esetleg : felekezetieskedő) embereket nevelnek.

Igazságtalan és helytelen állítás.

Bárki megfigyelheti, hogy a másvallásúakkal szemben türelmetlen emberekre nézve nem az az első és legfőbb ismertető jel, hogy hitvallásos iskolában tanultak. Ezt könnyű is belátni, mert bármely valláséi iskolában is minden kihangsúlyozás és állandó agitáció nélkül is maguk a fentebb felsorolt adottságok önkénytelenül hozzák az illető hitben való megerősödést, másokkal szemben való támadó él nélkül. Aki teljes birtokban van, kevésbbé harcias, mint az, aki küzd valamiért.

Az is tapasztalat, hogy a felekezeti iskolákban a másvallású tanulók is megvannak, megférnek, hithűségük veszedelme nélkül. A felekezetieskedő embereket a legritkább esetben nevelik az iskolák, egyéb okokból támadnak az ilyen egyének.

Közvetlen tapasztalatból állítjuk, hogy pl. a felekezetközi községi, városi, közületi iskolában esetleg hamarabb nevelődnek felekezetieskedő tanulók (emberek), mert itt mindenik vallás féltékeny és többre-többre törekszik.

Ne legyünk rosszhiszemüek, a hitvallásos iskolák nem felekezetieskedő embereket, hanem a vallás örök igazságaira épített jellemeket nevelnek, erre törekszenek és ezt nagyobb mértékben elérik, mint az állami iskolák. Tehát van nevelési eredményükben plusz.

Egy kép.

A hitvallásos iskolákban a tanárok, a tanulók az Istennel állandóan szembenézve dolgoznak, az államiakban az Isten oldala mellett állanak és onnan tekintenek fel Rá.

IV. Az állami iskolák és tanári karok komoly, nehéz és eredményes munkát végeznek, de a fentebb említett körülményekből következik, hogy a hitvallásos iskolák jobban nevelnek.

De ugyancsak a kedvező adottságukból imperative az is következik, hogy a hitvallásos iskoláknak jobban is kell nevelniük, mert mihelyt csak egyenlő eredményt érnek el az államiakkal, létjogosultságuk megszűnt.

Egy nemzet műveltségének egységes irányítása, az állami eszme integritásának őrízése (Nagy-Magyarország egyik-másik iskolájára gondolunk) olyan fontos szempontok, melyek alól kivételt