Protestáns Tanügyi Szemle, 1935
1935 / 3. szám - Csanády Sándor: A hitfelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete
Csánádg Sándor: A hitfelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete. 123 egyiiít az időkhöz és a magyar faj szeretetéhez akkor cselekszik leg- méltóbban, ha ifjúsága lelki tartalmát az eddiginél fokozottabb, effa sebb, mindent tett ró hazafiúi érzéssel igyekszik kiegészíteni. A valláshoz való ragaszkodás, de ugyanakkor a megerősödött fájszerefet érzése legyen minden református tanuld lelki felépített- ségében a két alapmotívum, mely aztán döntően meghatározza a gyermek jövendő akarati tevékenységének az irányát. Gyönk. Dr. Hamvas (Holstein) Gyula. A hitfelekezeti és állami középiskolák keresztmetszete. I. Helyenként és időnként fel-felmerül a kérdés, hogy van-e ma (!) még létjogosultsága a hitvallásos középiskoláknak. Sőt gyakran hallunk jóslásokat, hogy negyven-ötven esztendő múlva nem lesz felekezeti oktatás. Akik sürgetik az oktatás teljes államosítását, minden bizonnyal meg is tüdják azt okolni; mégis ezzel a törekvéssel és a fenti jóslattal szemben állítjuk, hogy a felekezeti oktatásnak nagy jelentősége van. Mellőzve a tanulmányi eredmények egybevetését, a rendtartások összehasonlítását, sine ira et studio arra a kérdésre állítjuk fel csupán a mérleget, amely kérdés talán mégis a legkényesebb és leginkább vitatott: melyik iskola szolgálja jobban a nevelés munkáját? Habozás nélkül és bátran állíthatjuk, hogy a hitvallásos iskolák. De rögtön kijelentjük azt is, hogy nem a hitefelekezeti iskolák tanárai puszta személyükben hozzák a jobb eredményt, hanem a kedvezőbb feltételek teszik azt lehetővé, jó munka árán. A jó szándék, törekvés és iparkodás, eszményi célok kitűzése és követése éppen úgy megvan az állami tanárban is, mint a hitvaílásos iskola munkásában, de a tökéletesebb eredményt eleve kizárják el nem hárítható körülmények. II. Az a jobb eredmény pedig, amit a felekezeti iskolák a nevelésben elérnek, a jellemalakítás biztosabb, szilárdabb, harmonikusabb munkájában jut kifejezésre. Mert: — amint egyik mai kiváló pedagógusunk mondja — „a hitvallásos iskolák jellemnevelő munkájukat a vallásnak örökértékü igazságaira alapítják, márpedig vallás nélkül nincsen jellem, ha jellemen azt értjük, hogy minden körülmények között kitart elvei mellett az ember, még akkor is, ha vérét kell adnia elveiért. Ilyen mélyen csak a vallásban gyökerezhetnék a jellemnek alapigazságai, maximái.“ Könnyen kérdezheti bárki, hogy vájjon az állami iskolák nem valláserkölcsi alapon nevelnek-e ? Nem tagadjuk, sőt állítjuk, hogy az állami iskolák nevelési alapelve is valláserkölcsi, ebben a szellem
