Protestáns Tanügyi Szemle, 1935

1935 / 3. szám - Dr. Hamvas (Holstein) Gyula: A református középiskola életprogrammjának néhány időszerű kérdése

Dr. Hanums Gyula : A reformálás középiskola életprogrammjának kérdése. 117

pl. a természetrajz tanára a gyerekekkel együtt figyeli a méhek életét, vagy akár a macska fogazatát, együtt nézik a problémákat s a tanár boldog, ha a gyermekek közbelépése nélkül oldják meg azokat.

Mindenki érezheti az elmondottak alapján, hogy tehát a református tanárt nem elsősorban a SDG-jelvény, teológiai index, vagy a biblia feltétlen kézbentartása, hanem egyesegyedül egy bizonyos lelki állásfoglalás különbözteti meg más tanároktól. Az a lelki állásfoglalás tudniillik, amelyet ő Istennel, diákjával és tudományával szemben elfoglal :

1. Minden más további tanulás csak az örökkévalósággal való kapcsolat létrejötte után következhetik.

2. Tanár és diák egymás mellé rendeltettek a közös keresés munkájában.

3. Akkor szolid a tudás, ha nem a befejezettség érzését, hanem a továbbiakra nézve a hiányérzet fokozódását eredményezi.

Református pedagógiai elveket kerestünk s íme három evangéliumi elvet találtunk. De hiszen az a jó református, aki jó keresztyén akar lenni. A jó keresztyén pedig a szentírásból él, amely az orvosnak receptkönyvül szolgál, a jogásznak corpus juris, a tanárnak tiszta pedagógia.

*

Nagyon szükséges volna, hogy ezeket a legszükségesebb dolgokat ne csak így ad hoc szedjük össze, hanem rendszeresen is egybeállítsuk őket. Ennek a szükségérzetnek a felébredése, ez az aktivitásra sürgető hiányérzet késztessen bennünket munkálkodásunk megfigyelésére, minden másfajtától sajátosan különböző református pedagógia kialakítására. Egyházunk is ezért tart fenn bennünket, ...de még a lélek is erre kényszerít.

Hódmezővásárhely. Szathmáry Lajos.

A református középiskola életprogrammjának néhány időszerű kérdése.

A középiskola évvégi értesítője a magyar kultúra részterületének sokat mutató helyzetképe. A jövő magyar sorsalakulás részesének és intézőjének : a magyar ifjúságnak lelki felkészültségéről írott gazdag és biztató forrásmunka. Nem olympiai játékot ír le, de ennél mégis izgalmasabb versenyt, melyben minden magyar iskola felsorakozik, és a természet csodálatosan nagyszerű apró adottságaiból megépíti az eszményei szerint elgondolt magyar gyermek lelkét.

Minden befelé néző nevelő előtt izgató a verseny, mert ma a lét, nemlét problémájához nevel a magyar tanár. E gondolat, mint ár_ nyék követ minden életformáló, minden nevelői mozzanatot. A novem_