Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 9-10. szám - Papp István: A nyelvtisztító mozgalom és az iskola
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 309 Panza és Don Quijote, Csongor és Balga, Tünde és Ilma corre- latív személyek. Rátérhetnénk e közben még a Schelmen-román-félékre és ezeken át világrendi kérdésekig, amelyekben a nép a seismographusnál is érzékenyebb, biblikus lelke a gyarló földi igazságszolgáltatást az égivei egészíti ki, és a költői igazságszolgáltatásban békéi meg, de meg kell elégednünk ezúttal az indítókkal, hogy a költői igazságszolgáltatás a nép világnézetének alapeleme. Látnivaló, mily magas kategóriákig vezet a tájköltészet mint kiindulási pont : a görög Theokritos, a tudatos nyelvjárásköltészet megalapítójának dicsőségére. Budapest. Mohr Győző. A nyelvtisztító mozgalom és az iskola. Végtelen örömmel töltötte el a magyar tanári rendet a legfőbb tanügyi hatóságnak nemrég kiadott intézkedése, amellyel elrendeli, hogy az egyes tanári testületek hivatalos értekezlet keretében vizsgálják meg azt a kérdést, hogyan, milyen úton-módon lehetne megszervezni, hathatós mozgalommá növelni az iskolában az idegenszerű nyelvhasználat ellen való küzdelmet. Ez a felhívás adott alkalmat a jelen sorok írójának is arra, hogy idevonatkozó gondolatait, szétszórt vagy szétszóródóban levő gyakorlati kezdeményezéseit rendezze és egységbe foglalja. Hátha fog tudni egyes pontokon szikrát gyújtani, továbbgondolásra serkenteni, gyakorlati átültetésre ösztönözni s a szóbanforgó egyetemes nemzeti megmozdulás sikeréhez — hacsak egy szemernyivel is — hozzájárulni ! A nyelvi idegenszerűségek iskolai leküzdésében három fokozatot különböztetünk meg. Első lépés az, hogy példát mutatunk a jó magyar nyelvhasználatra, elvezetjük a növendékeket azokhoz a forrásokhoz, amelykből elevenen buzog a tősgyökeres kifejezések áradata. Csak ezután gondolhatunk arra, hogy tiltó parancsot állítsunk a tanulók elé, óvásokat, amelyekben a helytelen szóhasználat kerülésére buzdítjuk őket. A jó példa felmutatása és a rossztól való óvás azonban még mindig csak féleredménnyel biztat. Tartós eredményt csak akkor várhatunk a nyelvi neveléstől, ha sikerül tudatossá tennünk az ifjak lelkében a helyes magyarságra való törekvést, s így olyan eleven erőt keltünk életre bennük, amely a tudatos magyarság kialakításában, a nemzeti egység tudatának megteremtésében — kormányelnökünk nemzetnevelő munkatervének értelmében is — a legfontosabb tényezőt jelentheti. Vizsgáljuk meg e szerint: 1. a helyes magyarság különböző, iskolában felhasználható forrásait; 2. az idegenszerűségek leküzdésében hasznosnak ígérkező tiltó intézkedéseket ; 3. a tudatos magyarságra vezérlő utakat, nevelő-oktató eljárásokat és eszközöket. 2
