Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 7. szám - Sándor Vence: Az Arbeitsunterricht és a középiskolai német tanítás
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 283 csomó geometriai testet, miért nem vihetne egy dobozt is? Ha bélyeget gyűjthet, tücsköt, bogarat, növényt, ásványt: miért nem gyüjthetne szavakat, kifejezéseket? Az első évfolyamban egy-egy cédula nagyon fehéren festene még, de osztályról-osztályra lassankint több kerülne rá. így együvé kerülnének főleg a közös gyökből származó szavak, a közös képzőkkel bíró leszármazások, szinoním asszociációk, összetételek stb. Pl. az első évfolyamban talán csak ez a szó díszelegne a cédulán : sprechen, idővel hozzákerülnének : das Sprechen, der Sprecher, die Sprechübung, die Sprache, die Besprechung, sprachfertig, sprachlos, die Sprachlehre, die Sprachregel, der Sprachschatz stb., stb. Mennyivel könnyebbíthetjük a tanuló munkáját és növelhetjük kitaláló képességét a szóelemzéssel is, különösen a felsőbb fokon a szónak a gyökére való rávezetéssel ! Pl. az undankbar szót feltétlenül a tanulóval elemeztetem fel ; ha rászoktattam a praefix és a suffix felismerésére, akkor a tanuló könnyen rájön, hogy e szóban a lényeg a dank danken gyök, ami köszönetét, köszönést jelent; un fosztó jelentésű, tehát undank valami nem köszönést, hálátlanságot jelent ; a bar suffix mindig valamiben való gazdagságot jelent, tehát undankbar a nem köszönésben gazdag ember, tehát hálátlan, a dankbar a köszönésben gazdag, tehát hálás. És mennyire kínálkozik itt az összehasonlítás a denken igével és annak származékaival : s Bedenken, bedenklich, die Bedenkzeit, der Bedacht, bedachtsam, bedächtig, bedachtlos, unbedacht egyrészt — másrészt a danken származékai között; a tanuló maga rá fog jönni, hogy a denken származékaiban mindig csak a denk vagy a dacht gyök szerepel és a danken származékaiban mindig csak a dank gyök és maga is rá fog jönni, hogy e különbség a két igének gyenge és erős, illetőleg gyenge és vegyes voltában rejlik. Tapasztalataim szerint erre helyeződik legkevesebb súly a mai német tanításban. Azt hiszem, sokat időztem a szókincsnél, de ez csak azért történt, hogy a nyelvtanulásnak a legtényismerétibb mezejébe is belevigyünk valami öntudatosságot, mert semmiféle nem tudatos tanidás nem való a középiskolába és a tudatos az Arbeitsunterrichtnak lényeges jegye. Következik a tényismereti anyagnak harmadik része, az alaktani anyag. Hogyan fest ez az Arbeitsunterricht megvilágításában? Ha azt mondom : der Vater, akkor szót mondtam; a den Vater már nem szó többé, hanem mondatrész. Az előbbi szótári elem, az utóbbi mondattani elem. Ha tehát a szónak alakját megváltoztatjuk ragozás által, akkor mondattani szerepére képesítjük. Maga a ragozás magában véve még mindig tényismereti anyag, mert ez is memórián alapuló ismeret, bár az analógia, mely oly nagy szerepet játszik a nyelvtanulásban, bizonyos mértékben már értelmi ismeretté fokozza az egész alaktani anyagot. A lényeg az az Arbeitsunterricht szelleme szerint, hogy az alaktani anyag is csak eszköz mondatok alkotására és így annak tárgyalását, a tárgyalás menetét a mondat határozza meg és semmi más. 2*
