Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 7. szám - Dr. Ruhmann Jenő: A nagyvakáció és az iskola
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 273 vesztenie. El a városból ! Ki a szabadba ! — ez legyen az iskola búcsúszava a vakációra induló ifjúsághoz. Ennek a fontos követelménynek a megvalósítása azonban, sajnos, nálunk ma még gyakran nagy akadályokba ütközik. Ezek közül a legsúlyosabb és legnehezebben elhárítható gazdasági viszonyainkkal függ össze, tehát anyagi természetű. Mert jómódú városi szülők még csak elküldhetik, vagy magukkal vihetik nyaralásra gyermekeiket, de mi lesz a nagy többségben levő szegény szülők gyermekeivel? Ezek egészen ki legyenek zárva a nyaralás áldásaiból s vakációjukat is a poros és fülledt levegőjű városban legyenek kénytelenek eltölteni? Igaz, hogy ma már sok jótékony szervezet buzgólkodik a városi ifjúság nyaralási lehetőségének megteremtésén, a svájci eredetű ,,Ferienkolonie“-k nálunk is megalakulnak nyaranként s éreztetik áldásos hatásukat, ezek azonban főként csak az elemi s kisebb számban a polgári iskolák tanulóit viszik nyaralni. Hol marad azonban a középiskolák növendékeinek sok ezer főnyi hada? Ki gondoskodik arról, hogy ők is a természet ölén tölthessék vakációjukat, vagy legalább annak egy részét? A háború után nagy erőre kapott cserkészmozgalom nálunk is megvalósította és elterjesztette a cserkészet táborozásának a külföldön már jól ismert és kitűnőnek bizonyult szokását. Aki résztvett egy ilyen táborozáson, vagy legalább meglátogatott és megfigyelt egy tábort s beszélgetett az onnan hazatért if jakkal, bizonyára igazat ad annak, aki az ifjúság egyik legnagyobb jótevőjének nevezte el Baden-Powellt, a cserkészet atyját. A szabadban, erdőn, mezőn, hegyek közt vagy vízparton való s hetekig tartó táborozás visszaviszi a tanulót oda, ahonnan a városi élet kiszakította : az anya- természetbe. Helyreállítja és megerősíti a kapcsolatot, amely az állandó városi élet következtében már meglazult közte és a természet közt, s nemcsak testének fejlődését, erejének gyarapodását mozdítja elő, hanem kedélyvilágát is gazdagítja, látókörét tágítja, a társaival való állandó együttlét pedig szociális érzését fejleszti s a barátság, sőt bajtársiasság szálait fonja és erősíti. Áldás volna minden fejlődő ifjúra, ha résztvenne minden nyáron egy ilyen táborozáson, mivel azonban tanulóifjúságunknak aránylag csak kis része tagja valamely cserkészcsapatnak, s főkép anyagi okok miatt ezek közül is sokan nem vehetnek részt a nyári táborozáson, sajnos, tanulóifjúságunknak csak csekély hányada részesül annak testet edző, lelket nemesítő áldásaiban. A szabadban való táborozásnak az ifjúságra való nagy előnyét az amerikaiak már több mint ötven évvel ezelőtt felismerték, s azóta ezerszámra létesítettek nyaralásra berendezett táborokat, amelyekben a tanulók pedagógusok vezetése alatt főképpen sportokkal, játékkal és az amerikai ifjúságra annyira jellemző versennyel töltik az egész nagyvakáció idejét. Temesy Győző, a cserkészetnek és a nyári táborozásnak nálunk legkiválóbb szakértője, saját, mindenre kiterjedő tapasztalata alapján részletes és hű képét nyújtja az amerikai