Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
254 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE korlati tájékozottsága kitűnően érvényesül. A szociális törekvések történeti ismertetését különösen történettanáraink ügyeimébe ajánljuk, mert mozgalmak és jelenségek (kolostorok, Bresciai Arnold, husziták, utópisták, francia forradalom, Owen Bobért, a marxizmus, kommunizmus stb.) református szempontú alapos bírálatát kaphatják itt meg a vonatkozó irodalom részletes ismertetésével együtt. Általában a könyvnek igen nagy érdeme, hogy a ma divatos problémákkal (munkáskérdés, bolsevizmus, íascizmus, hitlerizmus, munka, mértéktelenség, család, nőkérdés, egyke stb.) elmélyedve foglalkozik, megadja a Biblián alapuló felvilágosító értékelést, tehát öntudatos református vélemenykialakításban nagy segítséget jelent. Statisztikai adatai rendkívül hasznosak lesznek iskolákban és parókiákon egyformán. Kovács J. István közvetlen, könnyen gördülő stílusa élvezetes olvasmánnyá is teszi a vastag kötetet, amit a szerző és a Parochiáüs Könyvtár részéről református irodalmunk számára adott hézagpótló ajándéknak érzünk. Debrecen. Soós Béla. YValdtr iiume. Mohr Győzőnek a Szepesi Szövetség kiadásában megjelent kétszázoldalas verskötete egy példája az újabban mind sűrűbben megjelenő szepesi német dialektusban irt Költői műveknek, melyekkel a tót áradat ellen küzdő szülőföldük németségében igyekeznek a szülőföld nyelvéhez való ragaszkodást ébrentartani e hazafias nép jórészben Budapesten lakó, írói készséggel rendelkező fiai. Mohr Győző, folyóiratunk munkatársa magyarul is értékes írói és költői munkásságot folytat. „Méccsel a kezemben“ című verses kötete megérdemelt szíves fogadtatásra talált. Ebben a kötetben a gölnitzbánya-vidéki úgynevezett Gründler-dialektusban írt balladák, dalok, életképek vannak. A költemények alaphangja általában borús, de vannak derűsebbek is. Igen szépek természeti képei : a zúgó fenyvesek és pisztrángos patakok világába varázsolnak bennünket. A nehéz munkát folytató hegyvidéki lakosság zordon élete, az elemekkel való harcai, de az üdülés derűs órái is megelevenednek e versekben, melyeknek ritmusa, zeneisége, rímelése egyaránt pompás. A magyar poétának a német dialektus-költészet terére való kirándulását érdeklődő örömmel láthatjuk. Minden, ami e kis hazafias néptöredéknek az eltótosodás ellen való védelmére szolgál, nekünk magyaroknak hálás elismerésünkre méltó. Dr. Szigethy Lajos. Gárdonyi Géza evangélikus ősei. Payr Sándor, aki megírta a sopronmegyei nemeskéri evangélikus artikuláris gyülekezet történetét, kutatásai közben sok érdekes adatot talált a Németországból bevándorolt ősi evangélikus Zieglerekre, Gárdonyi Gézának, a költőnek őseire vonatkozólag. Ezeket az adatokat 46 oldalas érdekes füzetben adta ki (Gárdonyi apja és a Ziegler-család stb. cím alatt). Gárdonyi nagyapja, Z. János Kristóf, Sopronból költözött Nemeskérre. Itt tisztes lakatosmester volt. Fiának, a költő apjának keresztapaságát a lelkész fogadta el. Z. Sándor jó evangélikus és tüzes magyar ember volt. 48-ban vitéz honvédhadnagy. A szabadságharc után fogságot is szenvedett. Uí óbb több helyen volt uradalmi gépész. Somogy megye katolikus vidékén katolikus leánnyal lépett házasságra és „alkalmi zsarolásnak“ engedve, reverzálist adott, így lett a költő katolikus. De az apa sok jelét adta, hogy protestáns a lelke. Fiát a sárospataki, majd a budapesti református gimnáziumba járatta. Az apa halála után erősebb lett a katolikus befolyás a költő lelkületére. így lett római katolikus kántortanító. Rajongott a katolikus vallás romantikájáért, de a protestáns gondolkodás sokszor erősen kitűnt életében és írói műveiben. Mikor a kántortanítói pályát elhagyta, Győrben lett Pereszlényi János református lelkész lapjainak munkatársa, házának lakója, mintegy családjának tagja. Payr mint győri káplán szemtanúként is szólhat a költő első — bizony a jövőt nem is sejtető írói kísérleteiről. Sziklák között nőtt növény volt Gárdonyi lelke, és csak lassan indult csodálatosan szép virágzásnak. Dr. Szigethy Lajos. Kiss József : A magyar tanítóképzés rcformgondolatai. Különnyomat a „Magyar Tanítóképző“ 1933. évfolyamából. A tanítóképzés reformja. Különnyomat a „Magyar Tanítóképző“ 1933. évfolyamából.
