Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 255 E két füzet a magyar tanítóképzés problémáit tárja fel : az első a múltét, a második a jelenét. Az első a magyar tanítóképzés fontosabb történeti mozzanataihoz fűzi a magyar tanítóképzés múltban felmerült problémáit, reform- gondolatait, reámutatván arra, hogy e problémák közül melyek fakadtak a szükségből és mely reformgondolatok voltak valóban életképesek. Az első füzet adja a történeti, egyszersmind logikai előzményeket, amelyekre építi a szerző a második füzetben azt az iskolaszervezetet, amely szerinte és a magyar tanítóképzőintézeti tanárság többségének véleménye szerint leginkább volna alkalmas a magyar tanítóképzés mai feladatainak korszerű megoldására. Ez az iskolaszervezet kettős tagozódású, alsó tagozata a középfokú iskola négy osztályára épülő tanítóképző középiskola, hasonló a német nemzeti középiskolához (Deutsche Oberschule), a tulajdonképpeni szakképzésre rendelt felső tagozatában pedig főiskola. „A magyar tanítóképzés reformgondolatai“ történeti munka, a magyar tanítóképzés belső története. Kiss József páratlan lelkiismeretességgel gyűjtötte össze a magyar tanítóképzés történeti anyagát és éles szemmel emelte ki azokat a gondolatokat, eszméket, amelyek a történelem folyamán életképeseknek bizonyultak és amelyek köré szilárdult a magyar tanítóképzés mindenkort szervezete, fejlődésének egyes fokozatai, ,,A tanítóképzés reformja“ programmirat. Ez iratban megkonstruált szervezet a tanítóképzés fejlődésének következő és a közel jövőben a történeti előzmények szükségszerű, a kor mai igényeit kielégítő, nemzetünk mai helyzetét, de hivatását is szemmel tartó fokozata, amelynek célszerűségét a szerző súlyos érvekkel igazolja és fényes dialektikával védelmezi. A két füzet igen alapos tájékozódást ad a magyar tanítóképzés múltja és jelen állása felől, jövője alakulására pedig irányt jelöl, közelesen várható reformját előkészíti. P. F. Felvidéki evangélikus tanárok szerepe a KárpátegyesUlet hatvanéves munkásságában. Megjelent a Kárpátegyesület hatvanéves fennállásának tavaly lélekemelő módon megünnepelt fordulójára ez egyesület nagy munkásságának kimerítő rajza „60 Jahre Karpatenverein“ c. alatt Hefty Gyula Andor kézsmárki tanár avatott tollából. Bevezető gondolatokat írt hozzá a'múlt évi augusztus hóban oly váratlanul és tragikus módon elhunyt dr. Gúhr Mihály, a tátrai turisztikának, gyógytudománynak és klimatológiának ez a nagyhírű ápolója, fejlesztője és terjesztője, a Tátrakultusz ismert nagy apostola és mecénása, kinek az volt a vezérgondolata, hogy a sziklák világa az ő működési köre („der Telsen Welt, mein Arbeitsfeld“). A Kárpátegyesület áldásos, ma világszerte ismert munkásságának egyik elsőrangú tényezője volt a felvidéki evangélikus tanárság, amelynek szerepe, valóságos dicshimnusza az ő szorosabb értelemben vett pedagógiai és didaktikai működésén kívül a Tátrakultusz terén irodalmilag is kifejtett munkásságának. Már 1596-ban fordult Bocatius János nagyhírű eperjesi kollégiumi tanár Klinisch Ádám késmárki gimnáziumi igazgató-tanárhoz azzal a kérelemmel, hogy az eperjesi tanulóifjúsággal aug. havában tervezett magastátrai kirándulásában legyen a vezetője. Majd Fröhlich Dávid a nagyhírű késmárki mathematika-prolessor a „Viatorium“, Ulm 1644. c. első Útikalauz szerzője említi, hogy két tanártársával megmászta a máig is nehezebb lomnici, a „Magyar Simplicissimus“ pedig 1655-ben a késmárki, s Buchholtz tanár 1703-ban a nagyszalóki csúcsot. Sőt a késmárki evang. líceum 1703-ban kiadott iskolatörvénye egyenesen elrendelte a tanulóifjúságnak tanárai vezetése és felügyelete mellett a rendszeres tátrai kirándulásokat. Bredeczky Sámuel soproni polg. leányiskolái tanár, a későbbi kiváló lembergi szuperintendens, nagy hazánkfia is említi e kirándulásokat a maga közismert Tátra- rajzaiban. A Kárpátegyesületnek 1873-ban Ótátrafüreden való megalakulásával a Tátrakultusz és turisztikájának szolgálatába lépett a késmárki mellett a lőcsei, iglói, Selmecbányái, rimaszombat i, rozsnyói és eperjesi kollégiumi tanári kar is.
