Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 6. szám - Dr. Kardeván Károly: A középiskolai reform és a német nyelvtanítás
248 PRO TEST A XS TAR ÜGY I SZEMLE németül való fogalmazás készségét megszerezze. Az iskolában mindez megszerezhető. A beszédkészséget azonban annak, kinek szüksége van rá, német környezetben kell elsajátítania. Ez természetesen hamarabb fog sikerülni, ha már az iskolában a német társalgási különórákon vagy privát nyelvi tanfolyamokon előkészül rá. A rendes iskolai órákon a sok teendő mellett a társalgás kényszere csak időfecsérlést jelent és igen silány eredményre vezet a nyelvtanítás egyéb céljaiban is. A német nyelv iskolai tanításának menetét az a nyelvtani fokozatosság határozza meg, mely a magyar anyanyelvű ember számára a legbiztosabb út a magyar nyelv formáiból a német nyelv formáihoz. Ez a menet ki van dolgozva, tankönyvekben meg van valósítva. Épp oly biztos ez az út, akár a latin nyelvé, formális képzőereje tehát semmivel sem kisebb. Félő azonban, hogyha a német nyelvtanítás elindítását a harmadik osztályra teszik, a célt pedig épp oly magasra tűzik ki, mint eddig, az utón tehát nagyobb gyorsasággal kell végighaladni, akkor a tanítás eredménye az eddiginél is zavarosabb és silányabb lesz. Tantervűnk az V. és VI. osztály számára már oly magas színvonalú irodalmi olvasmányokat jelöl ki (Dichtung und Wahrheit, Das Lied von der Glocke, Hermann u. Dorothea, balladák), hogy a nyelvtant tulajdonképpen már a negyedi osztályban teljes egészében el kell végezni s csak részletekben lehet egyet-mást későbbre halasztani. Minden németszakos tanár ismeri a nehézségeket, aki pedig tankönyveket úgy írt, hogy nyelvtani alapon építette fel s olvasmányaiban nem fordul elő feldolgozatlan nyelvtani jelenség, kétszeresen küszködött velük. A tankönyvírónak egy-egy gyakorlatba vagy olvasmányba két új nyelvi jelenséget is fel kell vennie, mert különben kifogy az időből. Több nyelvi jelenség, mint tanóra ! Már most, ha az új törvényt végrehajtó új tanterv és új utasítások ugyanazokat az olvasmányokat fogják előírni, mint eddig, akkor az eddigi négy, illetve három év helyett két év alatt kellene a nyelvtani anyagot elvégezni és egy Schillerre, Goethére előkészülni. Ez a nyelv- és irodalomtanítás cső d j ét-fele ntené. Talán felveti valaki a kérdést, miért foglalkozom föltevésekkel s nem várom be a kerettörvényt végrehajtó tantervet és utasításokat. Feleletem az, hogy ezeknek előkészítéséhez szeretnék tapasztalataimmal hozzájárulni. Félő, hogy sokak előtt még mindig a nagymagyarországi gimnázium példája lebeg, amikor a német tanítás szintén a III.-ban kezdődött és a VlII-ban ugyanaz a cél állt előtte, mint ma. De figyelmeztetni kell arra, hogy azt a törvényt LS83-ban alkották, amikor legmagyarabb városainkba-n is sok német szót lehetett hallani, városaink más része pedig a megmagyarosodásban még nem jutott el végső céljához. A Bach-korszak tanítástervét a németnyelvi tanítás még nem tudta teljesen lerázni. A nyolcvanas évek végéről a magam tapasztalatából tudom, hogy a német nyelv tudását egyszerűen feltételezték. Itt, Budapesten, ausztriai német