Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Jónás Márton: A tanulói gyakorlatok szerepe a fizika tanításában
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 193 képpen adja át a hellenizmus által összefogott közösség a maga kincseit és szellemi értékeit a keresztyén gondolat jegyében alakult társadalomnak, és ez miképpen nő világokat hódító lelki hatalommá. Az essay által való átéletés, meggondolkodtatás, esztétikai gyönyörködtetés sokirányú és gazdag gyümölcsöket termő lelki tevékenységre ösztönzi az ifjúságot, általuk új fogalmakat szerez, új érzéseket él át és új akarati tevékenységek elemeivel lesz gazdagabb. Gyönk. Dr. Holstein Gyula. A tanulói gyakorlatok szerepe a fizika tanításában. A tanítás csak akkor lehet eredményes, ha a tanár minden óra anyagát tervszerűen állítja össze a rendelkezésére álló elemekből. A fizikában általánosan használt tanítási elemek : a magyarázat, kísérlet, szemléltetés, a számonkérés és a példafeldolgoztatás. Ezekhez járulhat még a tanulói gyakorlat. Nem elég az alkotó elemeket egyszerűen egymás mellé rakni és köztük csupán külső kapcsolatot létesíteni, hanem valósággal egymásba kell őket olvasztani. A jól felépített tanítási órán a régi ismeretek számonkérése példadolgoztatás révén új ismeretek szerzésével kapcsolódik, viszont az új ismeretek közlése régiekre való hivatkozással és közbevetett kérdésekkel történik. A magyarázat hozzáfűződik a képek, vagy eszközök bemutatásához és a kísérlethez, az utóbbiak viszont kiegészítői a magyarázatnak. A tanulói gyakorlatot is úgy kell bevezetni, hogy szerves kapcsolatban legyen a többi elemmel és a többiek rovására éppúgy nem szabad túlbecsülni, mint ahogy nem tehetjük ezt a többi elemmel sem. Elképzelni is nehéz az olyan tanárt, aki az óra uralkodó elemének a magyarázatot tartja. Aki hosszadalmas, mennyiségtani levezetésekkel alátámasztott, minden részletre kiterjedő pontos magyarázattal tölti ki az óra legnagyobb részét és valósággal így kell elcsípnie pár percet a magyarázathoz szükséges drága időből, mert hát feleltetnie is csak kell, meg az eszközök se porosodjanak hiába ! Nem igen van olyan tanár sem, aki minden mást a kísérlet szolgálatába állít és a gondosan előkészített, szépen bemutatott kísérletet teszi az óra főrészévé. A magyarázat ebben az esetben nem volna más, mint az elvégzett kísérlet tanulságának leszűrése, vagy egy újabbnak az előkészítése, s a feleltetés is csak arra való volna, hogy felelevenítse a kísérletet. Nehezen képzelhető el az is, hogy a hangsúly a feleltetésen legyen; a magyarázat alig legyen több leckefeladásnál és néhány kísérleti eszköz bemutatása csak azt a célt szolgálja, hogy a tanuló a következő órán szépen tudjon róluk felelni. Ezt a három torzképet csak azért festettem, hogy jobban elképzelhető legyen a negyedik, vagyis az a tanár, aki képes az anyag