Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 5. szám - Arató István: Középiskola és munkaiskola
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 183 terén. Mindkét irányban meginduló kísérletek távolról sem vezettek a remélt eredményhez. Nem minden tárgy és még az egyes tárgyaknak sem minden részlete alkalmas egyformán arra, hogy tanításában a munkaiskola elvei érvényesüljenek. Kerülnünk kell tehát ezen elv túlzott, nem indokolt oly szélsőséges alkalmazását, amely annak érvényesülését az egész vonalon egyforma teljes mértékben kívánja. Másik nehézséget az szokta okozni e téren, ha a tanuló bármilyen tevékenységét munkának tekintik. Ez teljesen hibás felfogás s az ebből származó hiba legjobban a legmagasabb színvonalú intézetben, a középiskolában érezteti hatását. Csakis a tanuló életkorának és előképzettségének megfelelő oly munkának van értéke, amely vagy meglevő ismeretet rögzít, vagy új ismeretre vezet. Ha erről megfeledkezünk, könnyen a játékosság színvonalára süllyedhetünk. Ezzel kapcsolatban kell reámutatnunk még arra is, hogy amíg alsó fokon kézügyességi munkának, a cselekvésnek a jelentősége áll előtérben, addig a középiskolában ezt a felsőbb fokra való áttérésnél jelentékeny részben a szellemi munkának kell felváltania. Ez a szükségesség hozza magával, hogy a munkaiskola szellemében dolgozó középiskolában az eddiginél jóval nagyobb jelentősége van a tanuló egyéni önálló olvasmányainak és ezen olvasmányai feldolgozásának. A munkaiskola szellemében dolgozó középiskola azért nem nélkülözheti a tanulók számára rendelkezésre álló, megfelelően szervezett és vezetett olvasótermet. Mivel a munkaiskola elvét az emlékezőképesség túlságos egyoldalú igénybevétele váltotta ki, mint ellenhatást, az új irány sokszor abba a szélsőségbe téved, hogy az ismeretek rögzítésére szükséges emlékezeti munka, a megtanulás, teljesen értéktelen tevékenység. Ha ez a szélsőséges irány hibát jelent az alsó fokon, a középiskola színvonalán már veszedelmet jelent. Csak annak a tanuló által elvégzett munkának van igazi értéke, amely oly konkrét ismeretekhez vezet, melyeknek emlékezetbeli rögzítése érdemes és szükséges. A középiskola az utolsó években egyre határozottabb szint öltő átalakulás korszakát éli. Átértékelés alatt áll a tanulmányi anyag, a tanítási módszer és a tanulóval szemben felállítandó követelmény. Ez a haladás egyre szélesebb munkamező területét fogja át, egyre egységesebb vezetőszellemet mutat és pedig mindjobban kidomborítva azt a szellemet, amelyet a munkaiskola vall magáénak. — A készülő középiskolai reform akkor fog hivatásának magaslatán állani, ha ezt a fejlődést méltányolva az egész tanulmányi rend kialakításába bele fogja vinni túlzások nélküli helyes mértékkel a munkaiskolának szellemét. Kőszeg. Arató István.
