Protestáns Tanügyi Szemle, 1934
1934 / 1. szám - Dr. Gacsályi Sándor: Általános műveltség és a középiskola
PRO TES TÁ NS TA N ÜG Y1 SZEA1LE 6 •. ideálisabb értelmében, ma már egészen mást ért a társadalom, mint az iskola. Hogyan keletkezett ez az eltolódás? Kell-e és lehet-e ezen segíteni? íme ezek a kérdések foglalkoztatnak bennünket. Hogy e kérdésekre feleletet adhassunk, legelőször is az általános műveltség mibenlétével kell tisztába jönnünk. Legtöbbször eszünkbe sem jut, hogy általános műveltség fogalmán gondolkozzunk, mert a kifejezés gyakori használata folytán megszoktuk, hogy azt minden további nélkül magától értetődőnek vegyük. Pedig éppen ennek a fogalomnak az analízise fog bennünket a középiskola és a társadalom ellentétére elvezetni. E fogalom elemzésénél kénytelen vagyok bizonyos mértékig önmagam ismételni s elmondani azt, amit más vonatkozásban egy alkalommal már kifejtettem. A műveltség értelmezése kettős : objektív és szubjektív. Objektív értelemben műveltségen értjük mindazon szellemi javak összességét, amelyek a történelem folyamán kifejlődtek, akkumulálódtak és reánk maradtak. Bennünket azonban a műveltség nem önmagában véve, objektíve érdekel, hanem az emberre vonatkoztatott szubjektív formájában, más szóval a műveltségnek az a formája, amelyet egy müveit embernél találunk. Még egyszerűbben : ki a művelt ember? Erre a kérdésre így felelhetünk : Műveli ember az, aki az öt környező világot és benne önmagát minél teljesebben megérti. Az általános műveltség pedig a műveltség azon formája, amely az élet általános, mindnyájunkat érintő jelenségeinek megértésében áll. A műveletlen ember előtt a természet a csodák tárháza ; a társadalom pedig a maga szociális, tudományos és művészeti problémáival együtt valóságos labirintus, mert a jelenségek lényegét nem ismeri föl s azokat okozati kapcsolataikban nem érti meg. A művelt ember ezzel szemben az ok és okozat láncán haladva, megtalálja e jelenségek természetes magyarázatát, azaz megérti azokat. Amíg a művelt embert őszinte élvezettel tölti el egy irodalmi remekmű szépségeinek megértése, addig a műveletlen unatkozva dobja félre stb. Az általános műveltség, a műveltség e szubjektív formája tehát a bennünket körülvevő jelenségek lényegének megértésében s azok okainak és következményeinek felismerésében, azaz a kauzálitás végtelen láncolatában való elhelyezésében áll. Az általános műveltség e meghatározásából folyik annak lassú, de folytonos átalakulása is, mivel maga a miliő, az élet, amely megértést kívánó jelenségeivel körülvesz bennünket, szintén lassan átalakul. Az általános műveltség tehát tartalmi részét tekintve relatív fogalom, amely idő és tér szerint változik ; más volt a középkorban, mint ma s más Kínában, mint nálunk. Ha ebből a szempontból nézzük a középiskolát, különösen a gimnáziumot, akkor azonnal megértjük a társadalom ellenszenvét, amelynek nem az a legfőbb oka, hogy az iskola nem hasznossági szempontokat szolgál — ezt a legtöbb szülő nem is kívánja —, hanem
