Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 2. szám - Mohr Győző: A kutató és oktató Goethe
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 57 für jeden zugänglich, ich kann mir die Zeit nicht rauben lassen und man mag mich für stolz gehalten haben !“ Mindig figyelő állásban volt, figyelte a testet, a lelket, a társadalmat és annak minden megnyilatkozását, figyelte a természetet. Dolgozott otthon és dolgozott utazás közben. Mikor az epedve várt olasz tájakra érkezett imbolygó postakocsiján, nem merült el merő szemléletbe, vele voltak megkezdett kéziratai, előszedte azokat és dolgozott rajtuk. Bizonyítja naplója. Innen ered az a felírás a gyönyörű Lago di Garda északi partján elterülő Torbole község vendég- fogadó ormára elhelyezett márvány táblán ezzel a felírással : „Heute habe ich an Iphigenie gearbeitet, die Arbeit ist im Angesichte des Sees gut von statten gegangen.“ Goethe 1785. Goethe lelkiismeretes kutatására a következő jelenet vet élénk fényt : Grüner Sebestyén J ózsel', Éger-i városi tanácsos így ír egy kirándulásukról a Rehbergre 1823 aug. 23-án. (Zeitschrift für Volkskunde Sudetendeutsch.) „Goethe a magas tetőn leült. Én megkerültem a Rehberget és minthogy a nyugati, keleti és északi oldalon agyagpalát találtam, jelentettem Goethének.“ „Megvizsgálta a déli oldalról is?“ — kérdezte Goethe és amikor tagadólag válaszoltam, folytatta : „Titeket, fiatalokat, a szenvedélyetek gyakran téves következtetésekre ragad. Hát nem lehetséges, hogy a déli részen és belül más van, mint agyagpala? Azért, hogy a hegy déli oldalán ez a kőzet található, nem vonható le az a következtetés, hogy az egész hegy tömbje ebből áll, mert közbül lehet még más is !“ Azután leültetett maga mellé, megosztotta velem elemózsiáját. „Méltóztassék Exellenciás uram, itt maradni — mondám, — a déli oldalról is megvizsgálom a hegyet.“ Elsiettem és csakhamar szebb balzatokkal tértem vissza, mint a Kammerbühliek voltak, mert az olivin bennünk sokkal frissebb és nagyobb volt. „Barátom, hol találta ezeket a gyönyörű darabokat?“ — kérdezte Goethe és abban a pillanatban ifjak módjára fürgén felemelkedik és így szólt : „Azt a helyszínen , kell megvizsgálnunk !“ És Goethe ekkor 5 nap hijján 74 éves volt ! Goethe nagy gondossággal készült kutatásaihoz. Mindenekelőtt álta- lános vázlatot, vagy amint ö mondja, schémát készít és csak azután fog hozzá a részletek kidolgozásához, ezért olyan arányos minden müve, legyen az költemény, szépirodalmi, vagy tudományos próza. Híres Fény-, illetve Színtárának vázlatát hosszasan megbeszélte Schillerrel, míg végre ebben a vázlatban állapodik meg Goethe, 1798. évi február 17-i Schillerhez intézett levele szerint : „Beosztásom (vázlatom), amint Ön kívánta a következő : 1. Élettani rész. 2. Ter- mészettani rész (világosság, sötétség). 3. Vegytani rész. Ha ez a vázlat csak előadásra van is szánva, mégsem lehet nélkülözni és ezideig nem tudok jobbat tervezni. Ami azonban tulajdonképpen a kategóriák szerinti vázlathoz vezetett, ez a színtanom története. Ez két részre oszlik, mégpedig a tapasztalatok történetére és a vélemények történetére.“ Ez a nagy szellem mindig a tökéletesebb után törekedett, innen van, hogy a tárgyilagos bírálatot mindig szívesen 2
