Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 2. szám - Mohr Győző: A kutató és oktató Goethe
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 55 az áhítatosan figyelő közönség Arany és Beethoven leikével társalkodik. Idézzük Aranyt, aki azt írja, hogy a debreceni kollégiumban az „Erős várunk" éneklése közben „minthogyha Luther lelke szólna". így megértik, hogy mikor a hívő gyülekezet lelkét Jézus igéjének hirdetése közben eltölti a Szentlélek, akkor ebben a Szentlélekben .Jézus lelke van ott. Az itt nyújtott anyag a maximuma annak, amit a Szentháromságról IV. osztályban fel lehet dolgozni. Lehet felvenni sokkal kevesebb anyagot is. De akkor előáll a mechanizmus veszedelme. Ez a gyarló és igénytelen kísérlet azt akarja bemutatni, hogyan lehet az egyszer egy vallástanári konferencián valaki által „száraznak és élettelennek“ nevezett hittani anyagba /■lelel és lelkel belevinni.) Debrecen. Szele Miklós. A kutató és oktató Goethe.1 Goethe a népek tanítója. így igen közelről érinti a tanuló ifjúságot, azért választottam G. halála századik évfordulója alkalmából ezt a két szempontot felolvasásom tárgyául. Azért is, mert maguk az írók, költők igen szűkszavúan nyilatkoznak művészetük alkotási titkairól. Ha teszik is költeményekben, mint pl. : Horatius az ő Ars poétikájában, az csak általánosságban mozog. Annál tanulságosabb, ha egy-egy költő, mint Goethe bepillantást enged költői műhelyébe. De ő is csak szétszórtan teszi és kalászszedés volt, mikor adatokat gyűjtöttem tételemhez műveiből. a) Kutatás. Minden ember, legyen bár a legegyszerűbb viszonyok között, életbölcseletet, világnézetet alkot magának. Ez az életelv, szövegezésében sok ismételgetés folytán kicsiszolódik és a hihetetlen bőségű közmondáskincsben jut kifejezésre. Mindegyik közmondás hosszú tapasztalatok, megfigyelések eredménye, apáról-fiúra száll, ritmikus formában kijegecesedik és a népeknek, a nemzeteknek határait átlépve, az emberiség közkincsévé vált. Ezer, meg ezer agy müve egy-egy közmondás. Mennyi tömérdek agy kellett a közmondáskincstárhoz, melyet mindnyájan ismerünk és használunk. Goethe nagysága válik a legszemléletesebbé, mert ő egymaga alkotott annyi életelvet egy emberi élet folyamán, mint amennyit az egész emberiség együttvéve ; még hozzá olyan területén a szellemnek, ahová a közmondások már nem érnek fel : készítőik egyszerű életkörülményei folytán. Tehát Goethe életelvei, világfelfogási tételei, szentenciái ott kezdődnek, ahol a közmondások végződnek. Például : „In der Beschränkung zeigt sich der Meister, vagy : Es irrt der Mensch, solang 1 Cikkíró, mint a budai ev. egyh. tanügyi bizottsági elnöke 1932 okt. 9-én tartott ily címen előadást. Ebből közöljük e részeket.
