Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 2. szám - Szele Miklós: A Szentháromság
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 48 emberek mulasztása, könnyelműsége, kapzsisága, vagy egyenesen ördögi bűne idézte fel. Ezeket tehát nem lehet Isten számlájára írni. De mit mondjunk az olyan elemi csapásokról, amelyeket emberek bűne vagy mulasztása nélkül egyenesen maga a természet okozott ? (Messinai földrengés, Titanic katasztrófája, floridai szökőár.) Az én fiatalkoromban történt, hogy egy szelídlelkű hittanhallgatót, mikor pünköst ünnepén legátus volt egy faluban, éppen akkor sújtotta agyon a villám, mikor a szószéken az istentiszteletet bezáró imádságba fogott. Egy jó barátomat épp akkor ragadta el fiatalon, hirtelen egy alattomos betegség, mikor küzdelmes tanulói pályája befejeztével szép állásba jutott és öreg szüleinek gyámola, dicse- kedése lehetett volna. Nagyértékű emberek akkor halnak meg, mikor — mi szerintünk — legnagyobb szükség volna rájuk. (Me- gyercsy Béla, Fiers Elek, Töltéssy Zoltán.) Ha Istennek nem volna más kijelentése számunkra, csupán a természet, az érzékelhető világ, ilyen dolgok tapasztalásakor mit kellene mondanunk ? Azt, hogy a természet tudtul adja ugyan nekünk Isten ellenállhatatlan hatalmát, de a jóságát és igazságosságát már nem. Igazságosságát sem, mert az említett természetes katasztrófáknál jó emberek épp oly tömegesen szoktak elpusztulni, mint rosszak. Ezeket az isteni tulajdonságokat a természet, a külső világ inkább elrejti mielőlünk, mintsem kijelenti (noha ki is jelenti, 1. természeti áldások.) (N. : Egy bácsi egyszer azt mondta, hogy ,,a jó Isten nem jó.“ Tanár : No lássa, az illetőnek bizonyára sejtelme sem volt az Isten Igéjéről és csak a külső tapasztalatok után indult. N. : Görög-keleti vallású volt !) 4. Hát a lelkiismeretből Istennek milyen tulajdonságát ismertük meg ? (N. : .Szentségét és igazságosságát.) Miért ? (N. : Mert a lelkiismeret törvényében Isten szent akarata nyilatkozik meg és mert a lelkiismeret jutalmaz és büntet is.) Milyen példákban láttuk ezt ? (N. : Luther mondotta : A mennyország a jó lelkiismeret.) (N. : A rossz lelkiismeret büntetésére példák IX. Károly francia király, III. Richárd, Ágnes asszony, Kund Abigél.) De vájjon minden bűnöst megbiintet-é a lelkiismeret ? (Növendékek hallgatnak.) Majd tapasztalni fogják felnőtt korukban, hogy éppen a legelvetemedettebb gonoszokat nem szokta megbüntetni. Ezeket mondjuk „lelkiismeretlen“ embereknek. Nincs már lelkiismeretük. Kiölte a bűn. Mihez hasonlítja Jézus az ilyenek szívét a magvető példázatában ? (N. : Keményre taposott útfélhez.) Tehát a lelkiismeret működéséből sem lehetne kétségtelenül megismerni Isten igazságosságát, ha Isten nem szólana hozzánk másképpen, csupán az emberi lelkiismeret által. 5. A természeten és a lelkiismereten kívül még miről is mondottuk azt, hogy Isten működése látszik benne ? (N. : A történelemről.) Isten mily tulajdonságait láttuk megnyilatkozni a történelemben ? (N. : Isten igazságosságát, mely a nemzeteket jutalmazza és bünteti érdemük szerint.) (N. : Isten jóságát is, mellyel mindig helyrehozza azt, amit az emberek bűne ront.) De mintha éppen ma a történelem sűrű fellegként takarná el előlünk Istent. Ma egy nagy
