Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 2. szám - Szele Miklós: A Szentháromság
17 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE (ülv. !) És még egy helyen felsorolva így : Alija, Ige, Szentlélek. (1. Ján. 5, 7. olv.3 4) Ezt nevezzük Szentháromságnak. Nos, vájjon a Szentháromság nem azt jeleníi-é, hogy az újszövetség három Istent tanít ? Nem. Mert sem az újszövetség, sem a mi hitvallásaink nem mondják azt, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek istenek, hanem azt mondják : ,,Isten Atya, Fiú, Szentlélek“, vagy (olvassuk a 1 leid. Káté 25. kérd.) az Atya, Fiú, Szentlélek együtt „amaz egy igaz örökkévaló Isten“. Ez pedig azt jelenti, hogy Isten egy, de három módon4 nyilatkozik meg a mi számunkra, mint Atya, mint Ige vagy Fiú, és mint Szentlélek ; másképpen ezt így is mondhatjuk : mint teremtő, mint megváltó és mint megszentelő Isten. Majd jobban is megértjük ezt. 3. A kijelentésről beszélve, mit mondottunk, a pogányoknak is kijelentette Isten magát ? (N. : Igen.) Hányféleképpen ? (N. : Kétféleképpen, a természetben és a lelkiismeretben. Hol olvastunk erről a bibliában ? Hóm. 1. és Hóm. 2. Másik növendék idézi Kant-tói a „csillagos eget“ és az „erkölcsi törvényt“.) De ez a kijelentés elégséges volt-e ? (N. : Nem, mert a természet, az anyag sok ember elől elrejti az Istent, ahelyett, hogy kijelentené. Az isten tagadók egy része az anyag miatt tagadja meg Istent, a természetet teszi Isten helyébe.) Jól van, és most ehhez még tanuljunk meg valamit. Hallottak-e már nagy szerencsétlenségekről, katasztrófákról, melyek egyszerre sok embert pusztítottak el ? (Említenek vasúti katasztrófákat, köztük leginkább a biatorbágyit, bányabeomlásokat, a R. 101 léghajó pusztulását, épülő emeletes házak összeomlását, árvizet, cyklont.) Most különböztessünk ezek között. Ezek igen nagy részét 3 Ennek a helynek az authentiáját sem szoktam gyermekek előtt szóvá tenni. 4 Szándékosan nem használom a „személy“ szót, mert komoly tanulmányozáson alapuló meggyőződésem az, hogy a „személy“ szó a mai nyelv- használatban mást jelent, mint akkor jelentett, amikor a „hypostasis“ és „persona“ szókat fordították vele. Általában a Szentháromságtan kifejezéseinél szigorúan az azt megalkotó nicea—konstantinápolyi orthodoxia fogalmaihoz és kifejezéseihez tartom magamat, melynek lényege az, bogy p.ú zózi/.. TfőTi ór.zzrázz'.; = egy lényeg, három létmód. A „három személy“ használata esetén lehetetlen a tritheizmust teljesen kiküszöbölni és lehetetlen a 14 éves gyermeket meggyőzni arról, hogy nem három Istenről van szó. Hogy a „személyt“ ma egészen más értelemben vesszük, mint a Szent- háromságban szokásos magyar formulájának a keletkezése idejében vették, annak sok bizonysága közül hadd idézzem azokat a szavakat, amelyeket János király mondott a segesvári hitvita (1538) után a püspököknek : „a görögök mindnyájan communicálnak két szóméig alatt.. . Ha a görögök ezért bűnt nem vallanak, miért nem communicálhatnánk mü is két szóméig alatt ?“ (Heltai Gáspártól idézi Pokoly József,,Az erdélyi református egyház története". Budapest, 1904. I. 39—40. lapjain.) Világos, hogy itt a „két szömély alatt“ - „két szín alatt“. Tehát a régi magyar nyelvben a „személy“ jelentett „külszínt, álarcot (= a latin persona), tünetkezési módot, jelentkezési formát“ és semmiesetre sem „személyiséget“ vagy „egyéniséget“. A Szentháromságformula a „személy“ szóval, ennek mai értelmét véve (1), éppúgy értelmetlen, mint János fentidézett szavai.
