Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 1. szám - Megjegyzések
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 33 szűnne az eddigi fonákság : a tanuló, aki a III., IV. osztályokban megismerkedik kéttagú négyzetre- és köbreemelésével, csak a VIII. osztályban látná az n-dik hatvány kifejtését, mintha ez lenne a non plus ultra a differenciálszámítás után kész nevetség. Maga a differenciálszámítás igényeli is az (a + b)n kifejtését, enélkül csak (a szorzat differenciálási szabályit után) n-ről n + l-re való következtetéssel határozhatjuk meg x" differenciálhányadosát. Newton tétele a maga általánosságában ha ritkán is találhat alkalmazásra a középiskolában, mégis jobban kidomborítja a tanuló előtt a betűszámtant : bizonyára többre megyünk a tanulóval, ha ismeri a Pascal-háromszög néhány első sorát, mintha ad hoc szabályokat tanítunk néki kéttagú négyzetéről és köbéről. (Természetesen a tanítás a legkevesebb szimbolizmussal történjék, alkalmazkodva a negyedik osztályos tanuló gyakorlottságának fokához, teljesen elegendő az (x + a!) (x+a2) (x-f a3) (x+a4) szorzat kifejtésén megláttatni az általános szabályszerűséget.) Ad 3. Pl. a (szabálytalan) tetraéder magasságának (térfogatának) kiszámítása a (i élből ; a szabályos terhek lapszögei. Ad 4. Ezt úgyis eddig is odasorolta be tanár s tankönyvíró egyaránt, a másodfokú egyenlet mellé, bár a jelenlegi tanterv nem írja elő. Ad 5. Ha inkább volna lehetséges az V. osztályban heti 4 óra (a IV-ben 3), akkor esetleg az euklidesi geometria egészben az V. osztályban lenne tanítható, ami mellett egyébként is többféle indok szólhat. Ad ti. A VIII. osztályban a kicsiny heti óraszám és a rövidebb tanítási idő teszik indokolttá a kevesebb írásbeli dolgozatot. Mezőtúr. Rédei László. A tanár, aki szegyei panaszkodni címen a Budapesti Hírlap dec. 1-i száma a tanári fizetés kérdését teszi szóvá. Megállapítja, hogy a szeniumos rendszer a gyakorlatban nem vált be, az V. fizetési osztályba jutás teljesen elveszett reánk nézve, a korpótlékok elvevéséért semmivel sem kárpótol- tattunk. Az alsó fokon túlságosan hosszú és bizonytalan a várakozási idő, helyettes, sőt óraadó tanárságban, teljes bizonytalanságban kell eltöltenie hat-nyolc esztendőt. A jövedelem pedig oly csekély, hogy a tanár család- alapításra csak a Vili. fizetési osztályban, tehát gyakran csak 35 -38 éves korban gondolhat. A cikk végén egynéhány meleg szóval a tanárságnak az anyagi gondnok alól felmentését nemzeti érdeknek mondja cikkíró. A Budapesti Hírlap ezzel a cikkével nagy szolgálatot tett a tanárságnak és méltán megérdemli azt a köszönetét, amivel a Középisk. T. O. E. hivatalosan is részesítette. Ugyancsak a Bp. H. (XII. 8.) szóváteszi a jogfosztást, ami a középiskolákban engedélyezett tandíjjiilalék eltörlésével a tanárokat és igazgatókat érte. Rámutat, hogy az intézetek érdeke a régi rendszer fenntartása, mert kívülálló tényezők sem elég eredményesen, sem elég tapintatosan, sem a helyzet megfelelő ismeretével nem intézhetik a tandíj beszedés nagyon nagy fáradságot igénylő munkáját. A takarékosság itt csak sebeket ejt, eredménye pedig alig számbavehető. S. B. A tanárság megbecsülése az egyházban. Fájó dolog, hogy a tanárság nem jut az egyházi életben olyan szerephez, mint azt értelmi foka és rátermettsége megérdemelné. Ezen sokszor szoktunk keseregni és rendesen másban keressük a baj okát, mástól vesszük rossz néven, hogy nem találja meg a tanárokban az értéket, melyet egyházépítési munkában felhasználni előnyös lenne. — Magunk közt azonban valljuk be, hogy nem utolsó mértékben magunk vagyunk ez elhanyagolásnak okai. A legtöbb tanár anyagi gondokra, nehézségekre hivatkozva, kivonja magát az egyházi életből, nem vesz részt a gyűléseken, előadásokra alig jár el, közgyűlések is nélküle zajlanak le. Akad pedig olyan kolléga, ki egyházi felügyelő is lehetett : ez nem arra mutat, hogy nem akarnák a tanárokat belevonni a munkába. Hogy miért írom ez akadémikusnak látszó sorokat, annak oka egy konkrét eset: Valahol, hol volt, hol nem volt, volt egy iskola, melyben új tanári állásokat szerveztek. Ehhez az egyházközség
