Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 12. szám - Králik Jenő: A modern énektanítás új irányai
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 369 külön kell választani annak szövegét. Ennél csak az fontosabb, hogy mindig hangjegyek után tanítsunk s ne hallás után. Ennek természetes előfeltétele, hogy a korálok nehézségi foka állandóan párhuzamosan haladjon az énekórák anyagával. Sok gondot kell fordítanunk a dallamsorok helyes frazeálására, a lélegzetvételek helyes elosztására. Vidéki városokban nem kis nehézséget okoz az ízléstelen korálvariánsok s minden zenei szépet nélkülöző nyújtások s cifrázatok lefaragása. Ezeknek gyökeres kiirtása is csak az iskolán keresztül lehetséges. A koráltanítást különben sok apró történeti érdekességek felemlítésével is változatossá tehetjük. (Most nyugosz- nak az erdők... — Korái Isaac szerzeménye, régen népdal volt; Szívem szerint kívánom. . . szintén szerelmi népdal volt ; Jer, dicsérjük Istent... korálunkat Liszt Ferenc is feldolgozta orgonára, vegyeskarra, kürtökre; Készítsd magad kedves lélek... Schumann legkedvesebb korálja volt.) Külön kell kiemelnünk Luther Márton zeneszerzői munkásságát (Mennyből jövök..., Mi Atyánk, ki vagy mennyekben..., Mi hiszünk mind egy Istenben...). Az evangélikus egyházi énekórának van még két feladata, melyek betöltése az egyházi éneknek új tartalmat s az iskolai tantárgy szerepét meghaladó fontosságot adna. Az egyik feladat a ritmikus korái bevezetése s elterjesztése. Az evangélikus korái Luther korabeli gazdag ritmikája, eleven formája ma Németországban s az északi evangélikus államokban újjászületését éli s mindinkább teljesebb lesz az a felfogás, hogy az evangélikus istentisztelet zeneileg csak a ritmikus korállal tud Luther elgondolásának megfelelni, A gyülekezeti éneklés megjavítását, hibás dallamok kiigazítását s legfőkép a ritmikus éneklést csak az iskolán keresztül lehet megvalósítani. A ritmikus korái üde, friss lüktetése nagyon közel áll a gyermekek hangulatához s szinte magától adódik, hogy a már betanult ritmikus korálokat mennyire fel lehet használni ifjúsági istentiszteleten, egyházi ünnepélyeken, bűnbánati együttléten, csendesnapokon. Az egyházi énektanításnak a ritmikus korálok megismertetésén kívül, van egy másik feladata is : egyházi gyermekkarok szervezése s azoknak a templomban való minél gyakoribb szerepeltetése. — Az egymás mellé épített templom s iskola ne csak külsőleg mutassa a két épület közös kapcsolatát, hanem a templomba bevitt gyermekkar is éreztesse ezt. Kodály Zoltán a már azóta megszűnt Zenei Szemlében szemrehányással illeti a hazai evangélikusokat, hogy nem értették meg Luther sokszor idézett szavait a többszólamú éneklésről. Éreznünk kell ennek a vádnak a valódiságát, főleg az evangélikus iskoláink elhanyagolt zenei nevelése miatt. Hány kisebb gyülekezet, hány kis templom van még, ahol nem szól még karének, ahol nem ismerik a templomi kórus hallgatás elmélyült pillanatait. Ezeken a helyeken az iskolai gyermekkarokra vár ez a feladat. Akármilyen egyszerű is, akár szépen betanult egyszólam, harmonium, vagy orgona kísérettel, esetleg acapella : a gyermekhang mindig
