Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 12. szám - Arató Amália: A játék a modern nyelvtanításban
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 349 menades zoologiques“), mesék (Piroska, Csipkerózsa), feldolgozásában ; vannak továbbá associatív játékok, hasonló kivitelben. Decroly módszeréhez tartozó játékok : „Jeux éducatifs et sensoriels“ is sikerrel használhatók fel modern nyelvtanításunkban. A beszédgyakorlatok, írás, szövegmagyarázás mellett nagy haszonnal alkalmazhatjuk a különféle játékokat a nyelvtan tanításában is. Sokat vitatott s egyik legnehezebb kérdés, miképpen kell az idegen nyelv tanításában a grammatikát elhelyezni. Tulajdonképpen ezen fordul meg a módszer két fő, ellentétes iránya : a grammatikai és a szemléleti, helyesebben szólva, a logikai és a psychológiai módszer. A logikai módszer nyilván a klasszikus nyelvektől jött át az élő nyelvek tanításába. Annak a célnak az elérésére, hogy a nyelvtanítás az élő beszédet emelje az olvasott szöveg megértése fölé, a grammatikai módszer nem igen alkalmas, mert hiszen az élő beszédben a gondolat és a kifejezés közvetlen kapcsolatát, a gondolkodásnak ezt az egységét a gondolat és beszéd közé ékelt nyelvtani szerkesztés folyamatával zavarja. Az élő nyelv tanításától azt várjuk, hogy minél nagyobb könnyedséget és biztosságot adjon a nyelv használatában, otthonosságot az idegen környezetben. Közelebb akarunk férni magaskultúrájú népek szellemi alkotásaihoz. A tanulóban tanítói eljárásunkkal fel akarjuk kelteni és ébren tartani az érdeklődést, erősíteni a figyelmet ; a hangulat zavartalanságában könnyíteni igyekszünk a munka terhét. A módszer nem a tanítás menetét irányító és fegyelmező szabályok merev mintája, amibe egyenlő módon lehet és kell belepréselni minden tanítvány gondolatát. Sokkal több ennél ! A módszer a tanítás munkájában megnyilvánuló élet, mely benső megértéssel társul és alkalmazkodik a tanítvány fejlődéséhez, egyéniségéhez, s magában foglalja a lanár egész tudását, műveltségét, kedélyét, ízlését és jellemét. A modern nyelveknél a nyelvtan tanításának első feltétele lenne, hogy ne csináljunk belőle félelmetes mumust a gyermek számára. A kezdő fokon csupán annyi grammatikára van szükség, amennyi a már elért francia tudást rendezi, fegyelmezi, s az emlékezetben megerősíti. A nyelvtan csak eszköz a nyelv alapos tanításához s magából a nyelvből induktive tanítható. Még a francia középiskolai utasítások is elvetik a rendszeres nyelvtantanítást az alsófokon. Nem szabad a nyelvtanból ijesztő rémet csinálni. Óvjuk az ifjúságot a száraz grammatizálás felesleges terhétől. A beszédgyakorlattal, olvasással, írással párhuzamosan haladjon a nyelvtan tanítása és ne külön grammatikai órában. A beszélgetésből és a tárgyalt olvasmányok köréből kell venni azokat a mondatokat, melyekből a nyelvtani szabályok megállapíthatók. Alice Viblé „Le latin et l’éducation des jeunes filles“ című munkája két fejezetében tárgyalja, hogyan lehet a latin nyelvtan tanítását élvezetesebbé, könnyebbé, tenni különféle játékokkal. Az általa feldolgozott játékok részben jól felhasználhatók a modern
