Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 11. szám - Hazai irodalom
340 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE mellette szakember, vagy önmagára van utalva? Bizony, akkor örök homály marad számára a finn-ugor rokonság kérdése. Nem lényeges hiba, de megemlítem a következő kitételét : ,,. . .a királyé sem lehet szebb (t. i. a király háza)“. Itt. a t. i. helyébe a például szó kívánkozik. Azok számára, akik valamilyen vizsgára készülnek és már előző tanulmányaikból ismerik a nyelvtant részleteiben, kiválóan alkalmas és rendkívül hasznos kompendium, de kezdőfokon így átdolgozás nélkül nem merném ajánlani. Csekély fogyatkozásainak kiküszöbölése után azonban bárkinek i kezébe merném adni, mert vannak értékes részei is. Ilyen a nyelvet alkotó csoportok : a népnyelv, irodalmi nyelv és köznyelv lényegének bemutatása. Kár, hogy itt is szűkmarkú a példák idézésében, pedig nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy exempla docent. Sikerült a szótana, a szóösszetételekről, szóképzésről való része, mely világos, pontos, megfelelő számú bizonyítással alátámasztott. Ez talán a legsikerültebb része könyvének. Ugyancsak helytálló a határozók felosztása és tárgyalása is. A könyvecske megállapításai szabatosak, fogalmazása világos, könnyen érthető. Kevés hibáját egy második kiadás teljesen eliminálhatja (ugyan hány használni kénvtelen tankönyvünkről mondhatjuk ezt el?) s így, mint protestáns szerzőtől való, de még inkább, mint sikerült alkotást a szaktanárok meleg figyelmébe ajánlom. Mezőtúr. Boross István. A debreceni egyetem évkönyvei. A Tisza István nevével nevezett debreceni egyetem gyors egymásutánban bocsátja ki az évkönyveit, bár a nehéz anyagi viszonyok miatt, különböző időben. (Pl. a YII-iket 1933-ban, a VlII-ikat 1932- ben, a X-iket 1931-ben, a XI-iket, XlII-ikat, XIV-iket 1929-ben, a XV-iket 1930-ban, a XVI-ikat 1931-ben, a XVII-iket 1932-ben, a XVIII-ikat 1933- ban.) Nem jelent meg még a XII-ik évkönyv. A most megjelent XVIII-ik az 1931. évről számol be, gazdag tartalommal, 484 lapon rajzolva meg az iskolai év képét, melynek kiemelkedő mozzanatai az ünnepélyek, a főiskolai tanárok VI. összejövetele, a központi épület megnyitása s a Felsőoktatási egyesület közgyűlése voltak. G. J. Két füzet. Két kis füzet hagyta el nemrégen a sajtót. Az egyik Patakon, a másik Pesten jelent meg. Kis füzetecskék, de nagy okulásokról, nagy célokról és — valljuk meg — viszonylag nagy tettekről beszélők. Az egyiknek a címe : Mit tett és mit akar tenni a pataki diákszövetség? A másiké : Jelentés a pataki diákszövetség budapesti egyesületének 1921 —33. közti életéről. Egyik a másikat kiegészíti. De mindkettő beszédes bizonysága a pataki diákság iskolaszeretetének. Érdemes forgatni lapjaikat s követni a példájukat. G. .1. Spengler Oszvald kultúrbölcselete. írta : Koller István. Sopron, 1933. 15 oldal. Spengler kultúrbölcseletének ismertetése vonzó, de nehéz és fárasztó feladat. Vonzó felfogásának eredetisége, gondolkozásának mélyjáratúsága, látókörének végtelensége következtében ; de nehéz és fárasztó nemcsak a munka nagy terjedelménél, hanem a részletek végtelen sokaságánál fogva is. Erre a feladatra vállalkozott a kis értekezés szerzője és a feladat nehézségét a cikk rövid terjedelme jelentékenyen súlyosbította. Szerző nagy elmélyedéssel igyekezett a részletek nagy tömegéből azokat a tételeket kiragadni, melyek a főkérdések megvilágítására és a kérdések kérdésének, a történelem logikájának megsejtésére vezetnek. Ezt a legnagyobb kérdést illetőleg ma sem vagyunk túl a sejtésen. Az emberi kultúra fejlődését meghatározó és osztályozó tényezőket és erőket csak részben ismerjük, a bennük megnyilvánuló törvény- szerűséget sem mindig ismerhetjük fel. A végső okokig sem a materialista, sem az idealista világfelfogás nem jutott el ; de nem jut el a legújabb filozófiai irányzattal kapcsolatos történet-filozófiai relatívizmus sem, melynek Spengler egyik legkiválóbb képviselője. Szerző helyesen i .meri fel elméletének gyen-
