Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 11. szám - Hazai irodalom
338 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE csehszlovákok, virágzása tetőpontján. Ha fölébred-e lelkiismeretük annak szomorú látásán ! ? A líceum a reformáció szülöttje. Humanizmus, protestantizmus és erős hazafias érzés annak éltető eleme már akkor is, amidőn még latin iskola volt. Melanchthon szellemében alakult, Leudischer lelkész és a bártfai Stöckel vezérszellemei. Már legrégibb idejében is volt olcsó diákélelmező alumneuma. Korai diariuma igazi iskolanapló. Pártfogói a Szepességről s a szomszédos magyar mágnások köréből példás buzgóságúak ; helybeli és vidéki felügyelői között olyan nevekkel találkozunk, mint Görgey, Berzeviczy, Badinyi, Spóner, Corriidesz, Mdriássy, Okolicsányi stb. Régebbi kiválóbb tanárai között szerepel Benczúr, Karlovszky, a két Buchholtz, a statisztikus Schwartner, Bohus, a történetíró és Tátra-kutató Genersich s a Tátra-mászó Fröhlich ; az újabbak közül a két Hunfalvi testvér, Slenczel, Lindner, Scholtz és Binder, a szepesi költő. Nagyobb hagyományban, 16 ezer kötet könyvtárban részesítette Jóny. A világháború alatt s a fájdalmas összeomlás után tetemesen támogatták az iskolát Késmárk, Béla és Leibicz városa, a szepesi evang. egyházközségek, az amerikai szepesi szövetség és Weisz Károly. Üjabb három kiváló felügyelője, a nemrég elhunyt tátraszéplaki főorvos, dr. Guhr Mihály, Nilzsch Andor képviselő és Kéler Tibor ügyvéd. Nagy és lélekemelő tradíciókban gazdag múltja engedi remélnünk, hogy mai súlyos és nyomott helyzetében is sikerül megóvnia a csehszlovák áramlattal szemben evangélikus egyházi jellegét és erős szepesi kultúráját. Nagy könyvtára és tanszerekben igen gazdag állománya és fölszerelése biztosíthatják annak jól megérdemelt jövőjét. Ma a cseh állam a tanszemélyzeti, a párt- íogóság a dologi kiadásokat fedezi. Tót párhuzamos osztályai is vannak. Palcsó és Liplúk művei mellett szép emléket emelt nagy és fölemelő tényekben gazdag múltjának nyug. igazgatótanára, Bruckner K. a „Kreutzkalender“ hasábjain és kedves emlékekben bővelkedő „Memorabilia“ c. művében. Ma szomorú jövő előtt áll a felsőszepesség erősen kulturális német népe : a szomszédos Liptó megye és a pápás Magúra tótsága fojtogatja. Szinte kitermelte magát. Eltótosodásának és elpápistásodásának veszedelmét már Weber S. is, ez a néhai legnagyobb szepesi kultúrember, előre megjövendölte. Grcb „Zipser Volkskunde“ c. műve is méltán aggódik amiatt. Vajha csalódnánk ! Rákosszentmihály. Szldvik Mátyás. Sólyom Jenő : Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. 192 oldal. Kiadja a l.uther Társaság. 1933. Ezzel a könyvvel szerezte meg írója a soproni fakultás előtt a teológiai doktorátust. De ez terjedelemben is, értékben is fölébe emelkedik az átlagos doktori értekezéseknek. És a szó legteljesebb értelmében aktuális is, most, Luther születési évének 450. fordulójakor. Szerző alaposan kifejti a magyarországi reformáció okait, alapfeltételét, amint azok a „régi egyház“ romlottságában, a gazdasági hanyatlásban, a7, általános világpolitikában, a Habsburg-házzal való viszonyunkban stb. jelentkeznek. Értékeli a humanizmusnak, vagyis egy névvel nevezve, Erasmusnak ebben a tekintetben való jelentőségét. Luther iratainak hazánkban való elterjedését, a búcsú ellen való felzúdulást, az iskolaügy fejlődését, Luthernek előkelő urakkal (Révay alnádorral), gyülekezetekkel (Eperjes) való levelezését méltatja. Luthernek Ferdinánd királlyal, Mária özvegy királynéval való összeköttetését új adatokkal is megvilágosítja. Könyvének érdekes része a „Luther és Werbőczy“ szakasz. Luther és Werbőczy találkozását leszállítja a múló epizód jelentőségére. Luther nem is emlegette ezt soha. Hogy Luther nem tette volna Werbőczyre a szellemes világfi benyomását? Ezt is kellő értékére szállítja le. Ez a találkozás csak a wormsi „Itt állok,
