Protestáns Tanügyi Szemle, 1933

1933 / 11. szám - Nánay Béla: Az új tanár

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

325

vis/ a gyerek elé. Szükségből megelégedhetünk azzal is, hogy a rovar orrmányát csak egy nyíllal ábrázoljuk.

Fontos, hogy néha az életfolyamatokat is megörökítsük rajzban. így pl. a búzavirágnál a termékenyülés menetét és a portokok kiürítését; a tulipánnál, tölgyfánál, fűzfánál a mag szétrepiilését, elterjedését, a rügy fakadását. Az állattanban a macskafélék karmainak mozgását, a kígyó, gyík, csiga stb. mozgását.

Rajzolhatjuk a csontvázat : koponya, fog, láb ; a fogak fajai (hús-, növény-, mindenevő), fogmetszetek ; a tehén gyomra, szarva ; az agancs fejlődése ; az egy- és kétpatások lába ; a vakondok ásólába ; a rágcsálók állkapcsa ; a denevér repülőhártyája ; az elefánt orrmánya, foga ; madárcsontváz, a tollak szerkezete; a harkály fészke, nyelve, kúszólába ; a gázló, úszó, ragadozó, futó láb ; a kacsa csőre, a kígyó állkapcsa, méregfoga ; a halak csigolyája, oldalvonala ; a rovarok szájrészei ; cserebogár, lepke szétszedve ; a pók fonószemölcse stb. Növénytanból : levélformák, virágmetszetek ; termések, a növénynemesítés módjai, a virágok részei stb.

Az iskolakertben, a kirándulásokon is nemcsak megfigyelni, hanem rajzolni is lehet. Ezáltal a rajz a természettudományokban hataln as erővel járul hozzá a szellemi műveltség fokozásához, tehát ki kell használnunk tanításunkban ezt a fontos pedagógiai eszközt.

Budapest. Horváth Károly.

Az új tanár.

A középiskola tényezői: a tanuló, tanár és tananyag közül a mai iskola még az anyagot hangsúlyozza, mindent ennek eszközéül rendel. (A dedukcióval kielmélkedett terv típusa a Kármán-féle, amely a magyar irodalmat állítja a tanítás középpontjába.) Pedig a tanterv kevésbbé fontos, ugyanaz, mint a hegedű, másként szól a mester és másként a művész kezében. A modern iskola a gyermek köré koncentrálja nevelést és tanítást. Ebből szükségszerűen jutott a felismeréshez, hogy a tanár személye is hasonló jelentéssel bír. A tanár megítélésénél eddig azt a pedánsságot értékelték, amely- lyel végezte a bürokratikus formaságokat, melyek az utóbbi tíz évben minden látható és láthatatlan haszon nélkül fertőzték meg a tanügyet. De nemcsak ezt, hanem a módszerező, rutinos tanító- hivatalnok típust is kirostálja a fejlődés. Linde a tudományos könyvek és preparációk módszerességében a hullák látszólagos életre galvánizálását látja, amelynek áldozatul esik a szabad emberi lélek. Mivel a tanuló személyiségét nem fejleszti, korrektsége maximumán is csak a paragrafus-lovagok bámulatát keltheti fel. Mindennél többet jelent a tanító személyisége. — James a tanítót művésznek valja, aki a növendékek aktív életét módosítja. — Fernere külön kinevelni óhajtja az aktív iskola tanárait, akiket már az elemi iskolá-