Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 11. szám - Horváth Károly: Ki, mit rajzoljon a természetrajz-órákon?
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 324 szik neki. A busmannok, mondja Ament, sohasem rajzolnak növényt, csak állatot. Magát az egész állatot nem rajzolhatjuk le, csupán egyes részeit. A fogakat rendesen ferdén rajzolják a tanulók. Ezt úgy akadályozhatjuk meg, hogy vékony vonalakkal keresztet rajzoltatunk velük, ami megadja az irányt. Egyesek megpróbálkoztak a vezényszóra való rajzolással is, pl. ha a lángbagoly fejét akarjuk lerajzolni, akkor rajzolunk egy egyenlő oldalú háromszöget és meghúzzuk benne a magassági vonalat is. A háromszög körül íveket rajzolunk, mire szívalakú idomot kapunk. Két oldalán két egyforma fekete kör a szemek, kis ék a csúcsnál a csőr, a fej körvonala a három gyengén ívelt vonalakból áll. A tanulók rajzának legmagasabb foka az emlékezetből való rajzolás, ami megmutatja, hogy mennyit jegyeztek meg az előadottakból. Pappenheim10 az ilyen rajzokat tekinti főcélnak. Különösen új anyag tanítása előtt, az ismétlésnél jók ezek. Ha hivatkozunk a már végzett tananyagra, egyik tanulóval felrajzoltaljuk a táblára. Ilyen módon a tanulókat nemcsak rendre, tisztaságra és öntevékenységre neveljük, hanem megszokják a biztos fellépést is. Alsófokon csak az alaki viszonyok feltüntetésére törekedjünk és pedig szkematikusan. A szkéma a tárgy lényegét kiveszi a részletek tömegéből. Hogy meddig szkematizáljunk, azt nem lehet meghatározni. Néha több részletre van szükségünk, pl. a rózsánál a virágrészei, tüske ; a kígyóknál a sikló és a vipera feje, csigolya, méregfog ; a lónál a koponya, fog, láb stb. A szerv működését ki kell emelni, pl. az állkapocsnak fontos szerepe van az eledel szétzúzásába, azért erősebben, vastagabban húzzuk meg. A természet után rajzolhatjuk az iskolakert növényeit, állatait, szükségből a kitömött állatokat is. Aki szépen és gyorsan lerajzolja a kerti virágot, annak nagy a tekintélye osztálytársai előtt. A biológiai rajzhoz felhasználhatjuk Schmeil képeit, melyek az állatokat nem fehér, hanem természetes környezetükben ábrázolják. Ez szemléletessé teszi az állat szerveinek összefüggését lakóhelyével (oikológia, ethológia). Ezeknél a fali tábláknál azonban nagy baj az, hogy a 11—J2 éves tanulók nem értik a perspektívát, már pedig ezt figyelembe kell vennünk a tanításnál. Ne adjunk túlsók képet, mert akkor megunják a rajzot. A biológiai vázlatrajzoláshoz, mint legalkalmasabb tárgyat, Schoenichen a növénybiológiát ajánlja. Odarajzol a növényre egykét rovart, amint a megporzást végzik. Láthatjuk a rovar szél- beporzást, valamint azokat a szerveket, melyekkel a növény az idegen beporzást biztosítja. Ezekből a képekből azonban — alsóbb- fokon —• csak keveset tudunk lerajzoltatni a tanulókkal, mivel a rovarok testét nem igen tudják lerajzolni. Bár feltétlenül előnyös ez a módszer, mert az, hogy a méh ott van a virágban, életet 10 Bemerkungen über Kinderzeichungen. Zeitschr. f. Päd. Psychol. Jahrg. I. p. 70.
