Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 11. szám - Horváth Károly: Ki, mit rajzoljon a természetrajz-órákon?
320 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE vagy növény egyes részeit pontosan, az élettani és biológiai valóságnak megfelelően rajzolni. Eszerint négyféle vázlatkép lehetséges : leíró, fejlődési, élettani és biológiai.5 Leírók az alaki egységeket ábrázoló rajzok. Ezeknek alapja a biológiai szemlélés, azért sokszor használjuk őket. Mindenesetre ne a tanár rajzolja le az egész rajzot, hanem a tanulók is próbálják a rajzolandó tárgy alakját felfogni és ábrázolni. Ha a tanár rajzolja az egészet, az a veszély fenyeget, hogy a tanulók egészen elhagyják a szemlélést, gépiesen mennek a tanár táblarajza után. Amikor nagyobb alaktani összefüggésről, pl. virágkeresztmetszetről (diagramm) vagy csontvázról van szó, akkor csak lassan rajzoljuk a már teljesen megállapított és felismert részeket, tehát a virágnál először a csészét, azután a sziromleveleket, porzókat stb. A leíró vázlatrajz mintegy képírás, mely a formákat ábrázolja. A többi vázlatrajzok a természeti folyamatokat ábrázolják, tehát a rajzoknak egész sorozatára van szükség, mivel ezek egy bizonyos állapot pillanatfényképei. A tanulóknak nem lehetnek minden stúdiumra nézve, pl. a növénytanban élő példányaik (gondoljunk csak a trópusi, gyarmati növényekre), azért a tanár rajzára feltétlenül szükség van. Az élettani vázlatrajz szemlélteti az egy bizonyos szerven végbemenő életfolyamatokat, mutatja a szerv teendőjét, tehát nem alakviszonyokat ábrázol. Itt sem lehetséges mindig, hogy a tanulók megfigyeléseket végezhessenek, pl. nem figyelhetik meg az éjjeli lepkék táplálkozásának módját. Ebben a tanár közléseire vannak utalva. Végül a biológiai vázlatrajz alaktani vagy fejlődéstani jelenségeket ábrázol ; megpróbál azonban összehasonlításokat is tenni. Persze az egész csak szűk körben mozoghat tanítványaink korlátolt ismeretkörénél fogva. A legmegfelelőbb terület erre a célra a növénytanban a virágok élete. Általában a tanár minden rajza tiszta és világos legyen, mert csak így van nevelő hatása. De azért ne cifrázzuk és pepecseljük a rajzot. A tanár feltétlenül jól értse tárgyát, mert a tanulóknak fegyelmi tekintetben is imponál tanárának biztos és nagy tudása. Azután a tanárnak biztos szemmel fel kell ismernie a lényegest és csak azt szabad rajzolnia. A németben több kiváló munkát találunk erre a célra.6 5 Schoenichen i. m. 6 Eichler : Blütendiagramme. Leipzig. — Janson : Skizzen und Schemata für den Zoologischbiologischen Unterricht, zugleich zum Gebrauch für Studierende der Naturwissenschaften. Leipzig. •— Koehne : Repetitionstafeln, f. d. zoologischen Unterricht. Berlin. —Lay : Schematische Zeichnungen zur Tier-, Menschen-, Pflanzen- und Minerslienhunde. •— Schoenichen : Zoologische Schemabilder. Stuttgart. •— Schoenichen : 80 Schemabilder aus d. Lebens- gesch. d. Blüten. Braunschweig. •— Strausz : Naturgeschichts—Skizzenbuch. — Vogel und Ohmann: Zoologische Zeichentafeln. — Magyarban: Papp Dezső dr. és Fellegi Alajos : Állattani Lapok. I—II. Középiskolák I. és II. oszt számára.
