Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 11. szám - Horváth Károly: Ki, mit rajzoljon a természetrajz-órákon?
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 319 volt. Amit le tudtunk rajzolni, az örökké meg is maradt emlékezetünkben. Óra előtt próbáljuk ki a rajzot a táblán, amikor még kezdők vagyunk, hogy meg tudjuk becsülni a teret és a kréta hatását. A táblán természetesen nehezebb rajzolni eleinte, mint a papirosra, mert a tábla közel van és mégis nagyra kell rajzolnunk az ábrát. Csak úgy vesszük észre sokszor a hibát, hegy az osztály végére megyünk. Arra nézve, hogy mint rajzoljunk, nincs szabály, de nem is lehet ilyet felállítani, mivel az teljesen az elibénk tűzött céltól, az osztály tehetségétől, kézügyességétől , az időtől és a tárgytól függ. Legáltalánosabb szabálynak tán azt mondhatjuk ki, hogy a rajznak csatlakoznia kell a valóságos tárgy megfigyeléséhez és megszemléléséhez. Nehéz ezt teljesíteni, főleg az alsó fokon. Könnyű volna, ha mindent, amit tanítunk, amiről magyarázunk, odaadhatnánk a tanulók kezébe. De utóvégre is ez az ideális cél és amennyire csak lehet, ennek a megvalósítására törekszünk. Csak arról tanítsunk, amit be is tudunk mutatni. Ha a tanárnak nincs kiváló rajzképessége, akkor ne akarjon a művészi rajzokkal versenyezni. Landois2 kívánságai túlzottak, csak festőművész taníthatna akkor természetrajzot. Szerencsétlen „vonal- hálózat“-ot ajánl görbe és egyenes vonalakból. Ez értéktelen, kivihetetlen gépmunka. Jobb ennél a blokírozás, ami abból áll, hogy megrajzoljuk a tárgy alapformáját, bele a részleteket, melynél a szem folyton igénybe van véve, nem úgy, mint a vonalhálózat szerencsétlen kopirozásánál! — mondja Schoeniehen.3 A tanárnak a tanulók elölt készülő rajza többet ér, mint a legjobb kész tábla. Mikor pl. növénytani órán kiosztjuk a növényeket, vagy az iskolakertben megszemléljük, először beszéljük meg a tárgyat és csak azután fogjunk hozzá a rajzoláshoz. A tanulók rendesen csak egyes részeit figyelik meg a tárgynak, a mi feladatunk, hogy figyelmüket ráirányítsuk az egészre is. A megbeszélés ne a tanár leírása legyen, mert ez ellenkezik az önállóság, a munkáltató-iskola elveivel. A megbeszélés után vagy a tanuló rajzol, vagy mi rajzolunk a táblán. Hogy kész rajzot vagy képet állítsunk a tanulók elé, annak nincs sok értelme, legföljebb ismétlésnél, de magyarázatközben, új anyag közlésénél elsőrendű fontossága van annak, hogy a rajz a tanulók előtt készüljön, mert ezáltal élénk és tanulságos lesz egyrészt az óra, másrészt rászorítjuk a tanulót a megfigyelésre, amit Lay4 annyira hangoztat. így hát a tanár csak vázlatos rajzot készítsen. Egész állat- képet csak ritkán adjon, de ha jól tud rajzolni, akkor a harkályt jellegzetes kúszó állásában, a kacsát, libát úszás, a gólyát repülésközben — egészben is— ábrázolhatja. A rajznak főfeladata az állat 2 Das Studium der Zoologie mit besonderer Rücksicht auf das Zeichen der Tierformeil. Freiburg. 2 Methodik und Technik des naturgescht. Unterrichts, p. 330. 4 Methodik des naturwiss. Unterrichts, p. 120.
