Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 11. szám - Horváth Károly: Ki, mit rajzoljon a természetrajz-órákon?
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 318 is eléjük öntené, mondván : íme, ilyen az élet ! Gyönyörködjetek benne! Egyébként pedig manapság a középiskolából kilépő növendék a legtöbbször nem áll elhagyottan az élet kapujában : szülein kívül egyesületek, szövetségek gondoskodnak továbbvezetéséről, amelynek során az újságolvasás elveszíti minden veszedelmesség'ét. Más a helyzet a tanító- és tanítónőképző-intézetekben. Ezekből az iskolákból a legtöbb esetben egyenesen az életbe lép ki a növendék, ahol a maga lábán kell megállnia. Itt kétségtelenül jogot formálhat az iskola arra, hegy nevelési eszközei közé a napilapot is bevonja éppen abból a célból, hogy különbséget tudjanak tenni napilap és napilap között. Ám pillanatra sem szabad felednie, hogy ez az eszköz rendkívül veszedelmes sa legéberebb ellenőrzést kívánja meg, miként arra már fentebb rámutattam. Egyszerűen az olvasóasztalra dobva, használni itt sem fog, ártani annál inkább. Debrecen. Szondij György. Azt már megállapítottuk, hogy rajzolnunk kell a természetrajzban. Csakhogy nehéz ám eleget tenni a követelményeknek, mivel a legtöbb tárgyat igen nehéz lerajzolni, a munka sok időt vesz igénybe, emellett olyan fokú ügyességet kíván, amit nem lehet megkövetelni minden tanulótól. A kivitelt két csoportra oszthatjuk : 1. a tanár, a tanító rajza, 2. a tanulók rajza. Nézzük először, hogy milyen szempontok vezessék a tanerőt a természetrajzi oktatásban a rajznál, vagyis az a kérdés : mit és hogyan rajzoljunk és rajzoltassunk. A rajz tárgyára vonatkozólag B. Schmid1 állítja fel a legáltalánosabb követelményt : A rajz a biológiai oktatás képét adja és sokoldalú legyen. Ami a szövegben a kép, az legyen az oktatásban a rajz“. Le kell azonban győznünk előzőleg a tanárok előítéletét, hogy t. i. nem tudnak rajzolni. Mindenki ért hozzá, aki megpróbálja és kissé gyakorolja magát könyvek, minta- gyűjtemények alapján. Budapesten az egyetemen a természetrajz- szakos tanárjelölteket külön tanítják szakrajzra, állati és növényi ábrázolásokra. Ha a többi egyetemünkön nincs is szakrajz-tanfolyam óra, azért ott vannak a professzorok. Mi is professzorainktól tanultunk rajzolni annak idején. Igaz, hegy Apáthy István a kolozsvári egyetemen világhíres rajzokat csinált. Ő hangoztatta előttünk minduntalan, hogy amit tudunk, azt rajzolni is le kell tudnunk ; ha nem tudjuk lerajzolni, akkor csak szótudásunk van, de nem aktív szemléletünk. Ma már tudjuk, hogy Apáthy Istvánnak mindenben igaza Ki, mit rajzoljon a természetrajz-órákon ? 1 Der naturwissenschaftliche Unterricht, p. 265.
