Protestáns Tanügyi Szemle, 1933

1933 / 11. szám - Szondy György: A napilap az iskolában

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 317 a napilapot a legfelsőbb évfolyam tanári vezetéssel olvasná, a cikket részletesen megtárgyalná, amikor is vezető tanárnak igyekeznie kellene az iskola álláspontját érvekkel alátámasztva, érvényre jut­tatni. Hogy ez a feladat nemcsak nehéz és kényes, de veszedelmes is s hogy az erőlködés eredménye mindig kétes, azt fölösleges hang­súlyozni. Szerencsére középiskolákban nincsen reá szükség. A középis­kola nyugodt lelkiismerettel zárhatja be olvasószobája ajtaját a napilap előtt. Amiatt ne legyen kétségei, hogy az iskola falain kívül mégis olvashatnak napilapot növendékei. Ez sajnálatos tény, de semmi esetre sem jogosíthatja öt fel arra, hogy maga is osztogassa a mérget. Iskolán kívül sok mindenhez hozzájutnak a növendékek, ami ártalmas és éppen ezért tiltott; de vájjon jut-e ezért valakinek eszébe, a tilalmak megszüntetését, vagy éppen a tiltott cselekede­teknek iskolai rendszeresítését kívánni? Az iskolának mindenképpen arra kell törekednie, hogy a napilapok olvasását az iskolán kívül is megszüntesse. Figyelmeztesse a szülőket azokra a veszedelmekre, amelyek felügyelet nélkül újságot olvasó gyermekeiket fenyegetik s amelyek semmivel sem ártatlanabbak, mint a mozidrámák vagy a füzetes detektívregények veszedelme. Legfeljebb az által csökkent­hetők valamelyest, ha az újság csak a szülők előzetes és gondos cen­zúrája után jut a gyermek kezébe. A pubertáló és adoleszcens-kor újdonság-szomját jól szerkesz­tett, eleven ifjúsági hírlapokkal igyekezzék az iskola kielégíteni, aminővel az elmúlt tanévben Gajda Béla budapesti igazgató próbál­kozott? Ezek mellett még mindig volna létjogosultságuk az irodalmi, vallásos vagy tudományos célkitűzésű ifjúsági folyóiratoknak. Ha a napilapot magunk tesszük le az ifjúsági olvasóterem asz­talára, akkor fölösleges fáradozás az ifjúsági könyvtárak anyagának megválogatása és ellenőrzése; akkor anachronizmus néhány isko­lánk élénk tiltakozása az ellen, hogy kissé erotikus, vagy erkölcsi felfogás tekintetében nem éppen makulátlan regényeket, az iro­dalomtörténeti szempont nevében besorozzunk az ifjúsági könyv­tárak állományába. Hiszen egyetlen napilap-szám több erkölcsi ki­siklást, több erotikumot tartalmazhat, mint a kifogásolt regények mind valahánya ; amivel semmiképpen sem óhajtom e regényeket, mint alkalmas ifjúsági olvasmányokat védelmembe venni. Azt se felejtsük el, hogy a napilap a legfelsőbb osztályosok kezé­ből a kisebbekébe is kerülhet; már pedig, afelől bizonyára senki­nek sincsen kétsége, hogy oda nem való. Ilyenformán tehát a középiskolából kilépő ifjúság nem fogja ismerni az életet — sóhajthatnak fel a napilap védelmezői. Vájjon? Az az igazi élet, amelyet a napilap tár szemeink elé? S az a tisztább légkör, amelyben az iskola igyekezett őket nevelni, csak arra jó, hogy annál nagyobb legyen a csalódásuk ha kilépnek belőle? Ami a napilap közleményeiben az ő számukra értékes lehet, azt a gondos nevelő bizonnyal felhasználja, anélkül, hogy a szemetet

Next

/
Thumbnails
Contents