Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 1. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 27 nára a gyermeki lélek nevelésében, fíobula Ida Nőnevelési problémák a XVIII. században címen részletet közöl készülő könyvéből ; ezt az Ígért könyvet bizonnyal minden nőneveléssel foglalkozó pedagógus örömmel várja. A llarangszó október 16. és 23-i számában Gyurátz Ferenc dunántúli püspök emlékének áldoz abból az alkalomból, hogy Pápán szobrát leleplezték. Hálásan gondol rá az évangélikus tanárság, mert neki lehet jórészben köszönni a kőszegi leánynevelőintézet alapítását, mely nevét is felvette. Az Evangélikus Családi Lap „Otthon és Iskola“ rovata újra helyet kapott a november 10. számban. Itt Szülei kívánságok címen Szalay Károly orvos szól a kérdéshez. Kiemeli annak hátrányát, hogy a szülők igen is sokat kívánnak gyermekeiktől; állandó megfigyelést ajánl e kívánságok mérséklése s jogosságának megállapítása végett. Örvendetes, hogy orvos is hozzászól ebben a nagy olvasóközönségű lapban a pedagógia kérdéséhez. A Harangszó novemberi számában Donner Samu ír Vádak az új tanítási mód ellen címen. Krónikás. A Magyar Középiskola. 1932. évi 9—10. számában Dr. Zibolen Endre : Szelekció a középiskolában c. előadását közli. A szelekció a középiskolának kötelessége, de ma inkább csak negatív, mint pozitív irányban gyakorolható. A szelekció legfőbb gátja, hogy a társadalom tévesen ítéli meg a középiskola feladatát: társadalmi problémákat akar vele megoldatni. Továbbá a tanár bíróvá kénytelen válni, holott az elbírálása alapjául szolgáló tantárgyak értékét is kétségbe vonják az iskolánkívüli tényezők. Rendkívül megnehezíti a tanár helyzetét hogy legjobb tudása szerint kimondott szelektáló ítéletét a szülők a legnagyobb ellenállással fogadják. A rekompenzációs szelektálásnak is megvannak a maga veszedelmei. A társadalom szempontjából a szelekció elkerülhetetlen szükség s nálunk sokkal kevésbbé szigorú ez az eljárás, mint külföldön. A cikk szempontjai bátrak, kifejtésük ma nagyon is időszerű. Dr. Wáyner József cikke : (A latin-görög tanítás helyzete Németországban) széleskörű tanulmányozáson alapul, figyelemreméltó adatokat hoz fel a klasszikus nyelvek védelmére. Az extempore, a klasszikus oktatás célja (legere !) a házi praepará- lás, a németre, vagy németből fordítás, a művek elemzése, a Jahresarbeit, a középkori latin irodalom olvastatása, a klasszikus oktatás korszerűvé tétele érdekében tett lépések kérdése jelentős útbaigazításul szolgálhat a mi viszonyaink között is. Dr. Pelrich Béla „Goethe Hermann und Dorotheájának nevelő értékei“ címen az idealismus és az idillikus élet iránti rokonszenv fel- ébresztésére alkalmas elemeket mutatja ki a klasszikus olvasmányok csődje körül kifejlett vita középpontjába került műben. Az „Eszmecsere“ c. rovatban a tanári cím kérdéséről szólva, az a megszívlelendő gondolat vetődik fel, hogy a tanároknak fokozott megértést, szere-
