Protestáns Tanügyi Szemle, 1933
1933 / 9-10. szám - Péter Zoltán: Német nyelvi és irodalmi továbbképző tanfolyam
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 299 tartott igen világos és meggyőző előadásában a francia Saussure nyelvészeti indításai alapján kialakulóban levő új nyelvészeti felfogást, új rendszert mutatta be. Az illusztris előadó egyéniségének varázsával szinte belelopta a hallgatóság leikébe a történeti és leíró nyelvszemlélet szigorú különtartásának, a történeti nyelvtannal szemben a leíró nyelvtan jogosultságának elvét és a funkció fogalmának a nyelvészetben való termékeny alkalmazásának gondolatát. Az új tudományos felfogás termékenysége és pedagógiai alkalmassága abban rejlik, hogy nem új terminológia a főtörekvése, hanem az eladdig nem eléggé tisztázott és sokféleképpen összezavart nyelv- tudományi szempontok szétválasztása és érvényesítése. A francia racionális szellem kitűnően érvényesül ebben az irányban már a nyelvtan határainak pontos kitűzésében is. A jelentéskülönböztető szerep adja meg eszerint a hangtani jelenségek, a beszédhangok fontosságát, ezért a fonetikát, az általános hangtant kizárja az új rendszer a nyelvészet területéről, hiszen csak ama hangokkal kell foglalkoznia a leíró nyelvtannak, amelyek a nyelvben valóban szerephez jutnak. Ilyenforma meggondolással keresi a szótanban is a tárgykép, tehát a jelentés szerepét, és teszi a mondattani kutatás tengelyévé a mondattani viszonyok vizsgálatát. Az idegen nyelvek tanításánál is nagy mértékben szolgál a munka megkönnyítésére a ragozási alakok jelentéskülönböztető, mondattani szerepének folytonos szemmeltartása. Kívánatos lenne, hogy a magyar nyelv tanításánál az új felfogással készült nyelvtankönyvek minél előbb rendelkezésre álljanak, de éppily szükség lenne arra is, hogy az idegen nyelvek tanításában is érvényesüljön az új irány, különösen a nyelvtankönyvek készítésénél és a nyelvtan tanításának módszerében. Az az újabban sűrűn hangoztatott kívánság, hogy középiskoláinkban tanítsuk a kisebbségek nyelvét, mai viszonyaink között szinte hiánytalanul teljesedésbe megy, lévén ma a németség egyetlen jelentős nemzetiségünk. De a nyelv tanításán kívül szükség van arra is, hogy ennek a hazai németségnek telepedési, műveltségi, nyelvi viszonyait közelebbről megismerjük. Lássunk tisztán abban a kérdésben, hogyan jöttek miközénk németajkú testvéreink, milyen szándékkal, milyen reményekkel, milyen törekvésekkel, hogy aztán kialakuljon közöttünk a teljes harmónia, ha egymást megismerjük, és egymás értékeit méltányoljuk. Ezért volt értékes Schmidt Henrik dr. szegedi egyetemi tanár előadása, aki négy órában nem mondhatta el igen tarka eredetű német telepeink rendszeres települési történetét és viszonyait, de könnyed, áttekinthető előadásában a legfontosabb szempontokat adta a hallgatóság kezébe, amelyek eligazítanak a hazai németség megítélésének kérdésében. Minden óra anyagát a vonatkozó nyelvjárási térképek sorozatával tette külsőleg is szemléletessé. Viszont a lelki mozgató rugók, a települések létrejöttének lelki indítékai feltárásával a belső szemléletesség, a belső összefüggések megértésének célját érte, el és igen jelentős tanulságokkal gazdagította a tanfolyam hallgatóit.
